A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916-1919)

ellátni. Nem kevésbé rossz a helyzet a rendőrségnél sem. Rostás rendőrkapitány attól fél, hogy a rendőrök „megfeledkeznek hivatali esküjükről".67 Beszámolójából érdemes kiemelni egy közrendőr anyagi helyzetét. A 91-110 К havi jövedelmű rendőr május havi levonásai: nyugdíjalap 2,12 K, lakbér nyugdíj 00,25, fűtőanyag 10,00, kölcsön 30,00 К, 1 %, 00,70 zsír, 12,06 búza, 16,77 fűszer, 24,64 — összlevonás 96,54 K, így a fizetésén felül ő fizet 5,43 K. A rendőr búzája elfogyott, hatósági ellátás alatt áll".68

A rendőrség személyzetének helyzete hasonló.

Budapest, Kolozsvár és Szeged tisztviselői szervezkedni kezdenek, „hogy ha jogosnak ítélt követeléseik meghallgatásra s teljesítésre nem találnak, kényszerítsék az illetékeseket" helyzetük megjavítására.69

Az államvezetés, amelynek elsődleges érdeke lenne a tisztviselői kar, — és a rendőrség életkörülményeinek elviselhetővé tenni — elsősorban saját osz- tálykorlátai miatt nem képes hozzányúlni a háborús vagyonokhoz és a spekulációs kezekben felhalmozódott készletekhez. Megkísérlik azonban a közalkalmazottak természetbeni ellátását. Ezek egyik formája a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja.

A közalkalmazottak vagyontalan — csak fizetésből élő - rétege számára nem jelentett megoldást sem az 1916. évi XXV. te., illetve végrehajtása tárgyában kibocsátott 94 000/1917. IV. BM számú közrendelet, sem a belügyminiszter 42 846/1917. számú rendelete. A Magyar Városok Országos Kongresszusa - 1917 áprilisában szokatlanul éles hangon követeli a kormányzattól a tisztviselők életkörülményeinek elviselhetővé tételét.70 Az Igazságügyi Segédhivatali Tisztviselők Országos Egyesületének hangvétele is hasonló: követelik az állami tisztviselők ruhasegélyben részesítését, tiltakoznak az ipari áruk és a gabona újabb áremelése ellen.71 A pénzben folyósított háborús segélyek azonban a beszerzési nehézségek miatt nem jelentenek megoldást. Ezért már 1917 elején a tisztviselők természetben való ellátása kerül napirendre. „A köztisztviselők kívánságát megvizsgálva a kormány a természeti ellátás kiterjesztését” vette tervbe „Nagyobb helyen tisztviselőszövetkezeteket terveznek", amelyek egyben kapják meg havonta a tisztviselők és családtagjaik" ellátását biztosító élelmiszereket és közszükségleti cikkeket és jegy ellenében osztják ki a jogosultaknak". A háborús segélyek megszüntetésével a törzsfizetések emeléséről, vagy a mostani 35 %-os háborús segély 55-60 %-ra való emeléséről lehet szó".72 A nem egészen szabatos mondat tehát az eddigi pénzben fizetett háborús segélyek részben természetben való kifizetését jelenti. A kormány azonban nem rendelkezik a szükséges élelmiszerekkel és iparcikkekkel és ezért nem tud termé67 HBmL IV. B. 1405/b. 253. Háborús gazd. iratai 1917.

68 Uo.: A debreceni rendőrség létszáma ekkor 110 fő.

69 DK 1918. jún. 2. Vő. még DK 1918. márc. 13. és 1918. ápr. 28.

70 A kongresszus tézisei: az 1916. évi XXV. törvénycikk biztosította háborús segélyt emeljék fel а XI—IX. fizetési osztályba 100 %, a VIII-VII. fizetési osztály 75 %, а VI. fizetési osztályba 50 %-kal és ez az emelés a törzsfizetéshez számítson. A családi pótlékot emeljék fel 100 %-kal, folyósítsanak külön segélyt a XI-VI. fizetési osztályok tagjainak. A háborús segélyt kapják meg a nyugdíjasok es ezek özvegyei. A háborús évek szolgálata duplán kerüljön beszámításra. Az 1912. évi LVII. törvénycikkben a vármegyei tisztviselők szolgálati pótlékát valamennyi tisztviselőre terjesszék ki. A más tisztviselői kategóriákban járó kedvezményeket a városi tisztviselőkre is terjesszék ki. (DK 1917. máj. 6.)

71 DK 1917. máj. 20. 155. old.

72 DK 1917. ápr. 22. 119. old.

66