A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében

Vasárnap mindkét osztály templomba megy.

Összevetve a tervet a Karacs Teréz nőnöveldéjében használatos tantervvel, megállapíthatjuk az azonosságot.

1859. április 25-én elkészült a Felsőbb Leány iskola szervezeti szabályzata és tanterve :u

1. §•

Ezen felsőbb leányiskola a helvét hitvallású debreceni egyháztanácsnak közvetlen felügyelete és igazgatása alatt áll, mely felügyeletet és igazgatást egy kebelbeli választmány által gyakorol.

2. §■

Ezen felsőbb leányiskolába csak olyan leányok vétetnek be, akik az elemi iskola 4. osztályát elvégezték.

3. §.

A tanfolyam 2 évig tart.

4. §•

A tanév kezdődik októberben, végződik augusztus végén, amikor közvizsgálat tartand.

5. §.

Tantárgyak és gyakorlati ügyességek

a) Rendesek: vallás, hazai világ- és egyháztörténet, földrajz, természetrajz, természettan, nőtan, magyar, német nyelv és nyelvtan, számtan, fehérnemű és köntösvarrás, kötés, horgolás, hímzés, mosás, vasalás, főzés, háztartás.

b) Rendkívüliek: a szülék kívánatára s külön fizetendő díjjért zongora, francia nyelv, rajz, tánc".

A továbbiakban az iskola fenntartásáról az igazgató és a tanárok díjazásáról tesz említést a szabályzat.

A Pesti Hírlap 1859. május 4-i számában már megjelent a pályázati felhívás az alábbi szöveggel: „A debreceni h.h. egyház egy Felsőbb Leányiskolának a f. évi október 1. napjára leendő felállítását elhatározván s azon iskolának vezetését és igazgatását egy helvét hitvallású, született magyar, de e mellett a német nyelvben is tökéletesen járatos nőre kívánván bízni, pályázatot hirdet". A felhívásra 7 pályázat érkezett s az igazgatói állásra özv. Walkó Károlyné 41

41 Uo. 1859. ápr. 25.

45