A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében

2. „Rövid polgári és természeti és mértani földrajz"

1867-1890-ig 16 kiadást ért.

3. „Rövid természetrajz" 1869-1889-ig 14 kiadásban.

4. „Magyar történet" 1869-1882-ig 5 kiadás.

5. „Keresztyén Egyháztörténet" 1870-1884-ig 6 kiadás.

6. „Debreceni ABC-e" 1871-1888-ig 10 kiadás.

7. „Rövid magyar neylvtan" 1871-1873-ig 2 kiadás.

8. „Rövid alkotmánytan" 1872-1886-ig 4 kiadás.

9. „Természettan" 1874-1879-ig 2 kiadás.

10. „Rövid időszámlálás és helyismeret" 1875. 2 kiadás.

11. „Képek a magyarok történetéből" 1877-1890-ig 2 kiadás.

Lévai Lajos Kis Csapó utcai ref. leányiskolái tanító a földrajz tanításához készített új szemléltető térképet.

A Csapó utcai leánytanító az 1866-ban újonnan épült iskola számára az alábbi taneszközök biztosítását kérte :34 35

1. „Számológép, mely nélkülözhetetlen taneszköz kezdő gyermekeknél, mivel ennek segítségével van szemléletileg valamely mennyiség előtte s alapos ismeretére csak így juthat az egységnek.

2. Az Árvái ABC-hez kívántató kártyabetűk, fali olvasótáblák, és szemléltetési ábrák, melyek a sikeres olvasás tanításához elkerülhetetlenül szükségesek. Ezeknek hiányjával az olvasás és írás tanításnál a legújabb rendszer szerint amint az előgyakorlatokat elvégeztük, egy napig sem lehetünk.

3. A földrajz tanításához először is Magyarország térképe, tovább Európa ismertetéséhez Európa térképe és egy földgömb szükségeltetik".

Az iskolaszéki jegyzőkönyveket lapozva megállapíthatjuk, hogy az 1877- től kezdődően Debrecenben folyamatosan megalakult különböző egyházi iskolaszékek az akkori követelményekhez igazodóan betöltötték hivatásukat. Ha nem is sikerült - anyagiak hiányában — az iskolák számát és a tanítói létszámot a szükséglethez mérten felfejleszteni, a szándék, mely a tanítás tartalmi oldalát kívánta előtérbe állítani, tiszteletre méltó próbálkozás volt. Ezt a felismerést erősíti meg az 1893. június 30-án készült iskolaszéki jegyzőkönyv bejegyzése, amely szerint „ . . . tanítóinknak olyan fizetést akarunk adni, hogy ne gondoljanak eltávozásra. Olyan iskolai rendtartást készítsünk, ami a tanítói munkát egyöntetűbbé, módszeresebbé, a tanítást értelmi és gondolkodást fejlesz- tőbbé tegye. Az értelem fejlesztése, az önálló gondolokdás emelése mellett el kell tűnnie iskolánkból a magoltatásnak, a lélekölő könyvnélkül való tanításnak, mert ez nem nevel gondolkozó embereket".33

Az alsófokú leánynevelés iskolarendszerének és tanügyi igazgatásának kérdéseit átvizsgálva - teljesség igénye nélkül - megállapítható, hogy a népiskolai törvény életbelépése óta a íejlődés mind a szervezeti, mind a tanügyi ellátottság szempontjából határozott vonalban emelkedett ki. Erre utal az előzőkben közölt statisztikai táblázatok anyaga, a felvetődött problémák széleskörű megvitatása és az állásfoglalások nyomán megszületett intézkedések sora is.

Mindezek azonban korántsem igazolják azt, hogy az oktatás eredményessége elérte volna a népoktatási törvényben előírt követelmények szintjét. Ha a

34 TREL. közgy. iratok, alapszám 10. 1866. okt. 28.

35 Eletánty Sándor: A debreceni evangélikus elemi iskola ötvenéves története 1886-1936.

Debrecen, 1936. 10. old.

40