A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében

tézkedni, hogy a tanítás városunkban általános legyen s csak egy tagja is a közönségnek iskolázatlanul ne maradjon".1 11 17

A tanács 1868. június 17-i ülésén az egyház és város részéről az ingyenis- köláztatás ügyében korábban alakított „vegyes bizottság" előterjesztette javaslatát. Két kérdésre keresett megoldást a bizottság:18

1. Az ingyen iskoláztatás behozatala céljából szükséges iskolák számának megállapítása s az újonnan állítandó iskolák építési költségeinek kiszámítása,

2. Annak meghatározása, hogy az ingyen iskoláztatás behozatalára évenként mennyi kiadás igényeltetnék s minő forrásból lennének ezen kiadások fedezendők.

A számítások elvégzéséhez Révész Imre felmérései nyújtottak segítséget, aki már 1861-ben vizsgálta Debrecen népességi viszonyait s ezek alapján végzett számításokkal kimutatta, hogy ha elfogadjuk az Újabbkori ösmeretek Tára adatait, amely Debrecen lakosságát 1850-ben 61 283-ra teszi, akkor 17 lélekre számítva egy iskolakötelest s ismerve a tanulói létszámot, megállapítható, hogy 100 gyermek közül 30 jár iskolába és 70 iskolázatlan marad. Révész azonban Debrecen népességét illetően Fényes Elek adatait fogadja el. Szerinte 1851-ben városunkban 33 000 a lelkek száma. 100 iskolaköteles gyermekből iskolába jár 60, nem jár iskolába 40 és így a gyermekek több mint 1/3-a iskolázatlan marad.19 20

Ha átvizsgáljuk az 1860-as évek tanulói létszámáról készült statisztikai táblákat, megállapíthatjuk, hogy az I. évfolyamtól kezdve igen nagy a lemorzsolódás. Míg pl. 1862-ben az I. osztálynak 468 leánytanulója volt, a IV. osztályosok létszáma már csak 155. Ha az I. évesek végigjárnák mind a IV évet, csak leányiskolásnak 1872-nek kellene lenni s ezzel szemben van 1158. A felmérés szerint a tantermek is csak 960 gyermek befogadására alkalmasak, tehát teljes iskoláztatás esetén 912 leány iskola nélkül maradna.

Az 1868-as számbavétel alkalmával 1560 leánytanulót tartottak nyilván iskolakötelesként s részükre 11 iskolát biztosítottak 13 tanteremmel és 13 tanítóval az alábbi helyeken :aj

1. Péterfiai iskola

2. Péterfiai (Ajtó u.) új kettős

3. Csapó utca kettős

4. Kis-Csapó utcai isk.

5. Kossuth utcai isk.

6. Ispotályi isk.

7. Szent Anna utcai isk.

8. Miklós utcai isk.

9. Széchényi utcai isk.

10. Hatvan utcai isk.

11. Mester utcai isk.

120 növendék 240 növendék 240 növendék 120 növendék 120 növendék 120 növendék 120 növendék 120 növendék 120 növendék 120 növendék 120 növendék Összesen: 1560 növendék

17 HBmL. IV. B. 1106/a. 1867. júl. 5. No. 86.

18 Uo. 1868. jún. 17. No. 288.

19 TREL. közgy. iratok, alapszám 84. Révész Imre 1861. júl. 21-i előterjesztése. Lásd. még Csurka 1stván-Tassi Miklós: A debreceni ev. reform, népiskolák története. Debrecen, 1896.

20 HBmL. IV. B. 1106/a. 1868. jún. 17. és Csurka I.-Tassi M. i. m.

35