A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében

többek között a kertészkedés".10 A tanterv nagy gondot fordít a leányok számára nőitan, gazdaasszonyság és háztartás címen tanítandó gyakorlatokra. „Hogy ezen tanulmányokat a leányiskolában sikeresen lehessen tanítani, a fiúkat inkább illető tantárgyakat, milyenek a szépírás, földrajz és természetrajz, szű- kebb körre kell vonni: egyébféle tantárgyakban mind a tantárgyak mennyiségét, mind terjedelmét illetőleg a leányiskolákban ugyanazokat és ugyanolyan móddal kell tanítani, mint a fiúiskolákban". E tantervből is kitűnik, hogy a leányiskolákban a mindennapi élet szükségeire való felkészítés volt a cél s nem tudományos ismeretek átadására törekedtek.

A leckerend összeállításánál a következő alapelveket követelték a tanítótól :

„1. Minden fontosabb tantárgyra hetenkint minél több órát fordítsanak.

2. A gyermeket iskolában léte egész ideje alatt fejlettsége és képzettségéhez mérten hasznosan foglalják el.

3. Tanítói munkásságokat minden gyermekre lehetőleg kiterjesszék.

4. Ezek mellett a gyermeket felette meg ne terheljék."

A tantervi előírások tökéletes végrehajtásához szükségesnek vélik a jó tan- és kézikönyvek és szemléltető eszközök rendelkezésre bocsátását. A gyermek kezébe adandó kézikönyveknek két típusát különböztetik meg:

1. a vallás tanítására szolgáló kézikönyvek

2. tudományos ismeretszerzésre szolgáló kézikönyvek (olvasókönyvek).

A tanítóknak az egyes tantárgyak tanításához módszertani uezérkönyveket ajánl, melynek tartalmaznia kell:

1. Miképpen kell bánni a kézikönyvben előforduló tantárgyakkal, hogy kell azokat a gyermekkel felfogatni, megértetni, megkedvelteim, mimódon kell tanítás közben a gyermek figyelmét megkötni s általában és főképpen az iskolai fegyelmet gyakorolni és fenntartani.

2. A vezérkönyv a kézikönyvben röviden előadott tantárgyakat szélesebbre tágítsa ki, hogy az olyan tanító, kinek módja és alkalma nincsen a tantárgyból többet tanulnia, mint amennyit a gyermek kézikönyvből tanulhat, az elébe szabott tantárgy bővebb megérthetésére nagyon szükséges ösmereteket vezérkönyvében fellelhesse s tanítását az innen merített s szélesbített ismeretekkel alaposabbá tehesse.

3. Mindenik vezérkönyv fejtegető (socratesi) s oktatva tanító modorban legyen írva.

Vezérkönyvet ajánl: a vallás tanítására az írva-olvasás tanítására az olvasókönyv mindenik része használatára a szám- és mértan tanítására a szépirás és rajz helyes tanításához az ének tanítására.

Figyelembe véve azt a körülményt, hogy hazánkban, de Debrecenben is az egy tanítóval működő népiskolák az általánosak, olvasókönyvek készítésénél e szempontot nem hagyták figyelmen kívül. Kiemelt betűtípusokkal, nagy betűvel szedték a minden iskolában föltétlenül megtanítandó anyagot, de a kiegészítésre szánt részeket is közölték abból a megfontolásból, hogy egyes tanítók

10 Uo. 6. old.

32