A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Módy György: Újabb adat Báthory Gábor által megadományozott hajdúkról

függetlenül adatunk van arra, hogy 1609-ben viszont Etel, Csán és Szopor birtokokba a már említett Eödönfi László árváit iktatták be.lJ

Hosszúpályiban és Monostorpályiban ugyancsak az Eödönfiek voltak részbirtokosok a XVII. században. A jelenleg általunk ismert család- és birtoklástörténeti adatokból viszont még nem sikerült annak nyomára bukkanni, hogy mi volt Lorántffyné Kamarás Borbála tiltakozásának birtokjogi alapja Fejértó valamint Szentdemeter pusztabirtokok esetében. Az bizonyos, hogy itt a XVI. század végén a Lorántffyak nem birtokoltak.

Foglalkoznunk kell azzal, hogy a Lorántffyné ellentmondásában sorolt birtokokra vonatkozóan ismerünk-e hajdú-kiváltságolási illetve adományozási oklevelet. A kutatás által feltárt és jelenleg közreadott hajdú-szabadságlevelek között 52 van olyan, melyet Báthory Gábor 1608 áprilisa és júniusa között adott ki.9 10 11 Ezekben a fejedelem nagyrészt bihari falvakban adományozott rész- vagy egész birtokokat hajdú tiszteknek és katonáknak, de találkozunk szabolcsi, szatmári és közép-szolnoki településekkel is.

Az ismert adománylevelek közül az első Fejértóra vonatkozik. 1608. május 17-én kapta meg Báthory Gábortól a Bihar megyei Fejértó (Feyer Toó) fele részbirtokát Gyarmati István hajdúhadnagy. Az oklevél szerint a birtok „mint mondják a Székely Jakabé volt” s magvaszakadtéval szállott a fejedelemre. Ugyancsak a Székely Jakab-féle birtokokból adományozta május 20-án a kötelesi részbirtokot Kovács Mihály hadnagynak.11 Tudjuk, hogy a XVII. századi Köteles két részbirtokra oszlott. Az egyiket, miután a falu az 1660-as években végleg elnéptelenedett a szoboszlói hajdúk vették zálogba. A másik, kisebbik rész Szovát tartozékaként mint puszta élt még a XVIII. század végén is. Lipszky 1808. évi térképén és a hozzátartozó névmutató kötetben ugyanis két Köteles pusztát találunk. Az egyik a Hajdúkerülethez tartozó „Köteles praedium”, a másik „Köteles vei Kötély praedium" Bihar vármegye területén, de a kettő között a térképlapon nincs határvonal feltüntetve.12 A Köteles-Kötély alakváltozás jó példája az elpusztult falu nevének a nép nyelvén történő módosulására. Hogy 1608-ban, amikor még Köteles élő falu volt, melyik részbirtokot kapta meg Gyarmati István, nem tudhatjuk. Csak gyanítani lehet, hogy azt, amelyiket később a szoboszlóiak vettek zálogba. Mikepércsen ugyancsak a Székely Jakab- féle örökségből adott Báthory 1608. május 26-án hat elhagyott jobbágytelket Rósa Pál hajdú alkapitánynak és három társának. Mikepércset mint hajdúhelységet sorolja egy 1613. évi oklevél felzetén egy későbben összeállított lista.13

9 Kállai Ubul: A ruszkai Dobó, ruszkai Bátor és Pálóczy családok nemzedékrendjéhez. Turul. XXI. évf. 1903. 182-183. old. — Némethy bájos: Zeleméry László és Rajcsányi Ádám sírkövei. Turul. XXVIII. évf. 1910. 129. old. - Keresztes Kálmán: A Rákóczyak. IX. közi. Turul. XLII. évf. 1928. 87. old. - lványi Béla: Középkori címereslevelek. Turul. XLVIII. évf. 1934. 19. old. — Lukipich i. m. 349. old. - ruszkai Dobó Domokos apósa Czékei János és felesége Upori Borbála révén lett birtokos Szoboszlón, Kötelesen és Mikepércsen. Az első itt megadományozott földesúr Upori Borbála apja László volt. Az Upori— Czékei örökségre lásd Módy i. m. 1975.

10 Szendrey i. m. 1971. 73—124. old.

11 Uo. 86-88. old.

12 Lipszky Joannes: Repertorium locorum obiectorumque in XII tabulis mappae regnorum Hungáriáé ... Budae, 1808. I. 347. old.

13 Szendrey i. m. 1971. 103-106. és 65-67. old.

21