A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Levéltári fórum - Szűcs Ernő: Az üzemtörténetírás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében
kült tulajdonos helyett munkásszövetkezetek vették át egy-egy üzem irányítását, bár ezeket az üzemeket volt tulajdonosaik hazatérésük után még visszakapták. Ugyanakkor több üzem kisajátítására 1949-ben, vagy még később került sor. Így az üzemek neve alatt kezelt iratok folytatása a munkás szövetkezetek, vagy a nemzeti vállalatok fondjainál találhatók, tehát nem a XI., hanem a XXIX. fondcsoportban.26 27 Nem ritkán előforduló probléma, hogy egykor működő, de ma már nem funkcionáló üzem telephelyét, az épületek számát, nagyságát már nem őrzi az emlékezet. E téren sok segítséget kaphatunk a Levéltár rajz-, kép- és térképgyűjteményéből, amelynek használatát a katalóguscédulákon túlmenően nagyban elősegíti a Levéltár által 1970-ben kiadott: „Hajdú-Bihari kéziratos térképek" című munka.2' Az üzemtörténész számára gyakran előforduló eset, hogy bár kutatása során sok fond anyagát átvizsgálta, mint aminek fontosságát a jelen előadás is igyekezett érzékeltetni, tevékenysége mégis sovány eredménynyel zárul, pl. egyes periódusok iratanyaga teljesen hiányozhat. Így anyaggyűjtését — nemcsak a többoldalú vizsgálat érdekében -, más forrásokból is ki kell egészítenie. Engedtessék meg, hogy csupán felsorolásszerűen, de ezekről is szó essen. Ismert tény, hogy több üzem a XX. század során bankok tulajdonába került (Hajlított Bútorgyár, István malom), vagy eredetileg állami alapítású üzemek voltak (Dohánygyár, Járműjavító). Az ilyen üzemek anyagából alig valami található a Hajdú-Bihar megyei Levéltár kezelésében. Ezért feltétlenül szükségesnek kell ítélnünk az üzem jellegének megfelelően az Országos Levéltár, a Közlekedési Múzeum és az EDOSZ Archívum anyagának vizsgálatát is. A munkásmozgalmi vonatkozások esetében pedig a Párttörténeti Intézetben folytatandó kutatást. Ez utóbbiét nemcsak azért, mert mint már említettük, ide kerültek fel jórészt a munkásmozgalmi peranyagok, s azoknak csak ítéleti része van meg diafilm formájában a mi Levéltárunkban, hanem azért is, mert ugyancsak itt találhatók meg a szervezeti élet legfontosabb (pl. MSZDP debreceni szervezetének jegyzőkönyvei) iratai is. Az országos szintű központok mellett jelentős segítséget kaphatunk más debreceni kutatóközpontoktól is pl. az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának Archívumától, a Déri Múzeum Történelmi Adattárától, a Megyei Könyvtártól, vagy a közelmúltban az utóbbi kebeléből kivált, önállósult Dokumentációs és Filmarchívumból, s végül, de nem utolsó sorban a Református Kollégium gyűjteményétől. Míg a Pártarchívum elsősorban a felszabadulás utáni, de az általa őrzött visszaemlékezések és összegyűjtött dokumentációk (röplapok, plakátok, fényképek stb.) révén a két világháború közötti időszak munkásszervezeti, mozgalmi életéhez tud értékes adatokat nyújtani, addig a Déri Múzeum Történelmi Adattára és a Református Kollégium gyűjteménye a kapitalizmus egészére, főképpen a céhek, kapitalista üzemek által létrehozott - bár nem egységes profilú — iratokat (ezek szórtságuk ellenére is sokszor hézagpótlóak, másutt fel nem található korszakról, vagy kérdésekről szólók), valamint a gazdasági életben kiemelkedő személyiségek üzemtörténeti vonatkozású levelezéseit is őrzik. Mindezért feldolgozásukat elengedhetetlenül fontosnak ítéljük. A Megyei Könyvtár egykori monográfiák és egykori újságok, kiadványoknak rendelkezésére bocsátásával (ilyen téren a Kossuth Egyetem, valamint a Kollégium Könyvtára szintén fontos bázis) a Dokumentációs, és Filmarchívum 26 HBmL. XXIX. 27 Hajdú-Bihari kéziratos térképek. (Szerk.: Komoróczy György) Debrecen, 1972. 176
