A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Levéltári fórum - Béres András: A Hortobágy fejlődéstörténetének vázlata és levéltári forrásai
ben Debrecen városa bérbe adja,22 23 1882 februárjában 130 tanulóval a gazdasági cselédek tanköteles gyermekei számára iskola nyílott. A mátai majorság keletkezésének ideje a XIX. század első felére tehető. A városnak mindaddig nem volt erre különösebb igénye, amíg a hortobágyi felügyelő Ohaton lakott. Az 1850-es évektől a csárdától északra mintegy másfél kilométerre eső Máta lett a város gazdálkodásának s egyúttal a pusztának is centruma.25 Máta lett székhelye a biztosi hivatalnak, s a biztos mint a város tiszttartója, a közigazgatás végrehajtója, rendőri ügyeinek intézője tevékenykedett. Itt épült meg a biztosi lakáson kívül két állatorvosi, mezőrendőri, gulyás, csikós lakás, állatkóroda (patikával), gazdasági épületek, szénáskert, csemetekert, a puszta fásításához, a 410 méter mélységű gázos melegvizet adó artézi kút kis fürdővel, amelynek fejlesztése fontos feladat lenne.24 A századfordulón a csárda és környékének jelentősége lépett előtérbe, amikor a debreceni út mellett felépült a pandúrokat felváltó csendőrök számára a csendőrség épülete, ahol ma a rendőrség kapott helyet.25 A szabályozások során megfogyatkozott árvizek korábbi jó hatása mellett a vasút volt az, amely leginkább megváltoztatta a puszta képét. A vasút hozta meg a puszta új gazdasági lehetőségeit s megindította méginkább a fejlődést, vele az érdeklődést és az idegenforgalmat, s az érdekes pusztát egy időre az irodalmi tájékozódás és a kutatás központjába állította. A vasútépítést az 1880- as évek végén Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő újságíró kezdeményezte. Debrecen városa ingyen területen kívül 180 000 forint értékű törzskötvényt ajánlott fel, hogy az Egerrel, Miskolccal és Füzesabonyon át Budapesttel is összekötő vasútvonal megépülhessen.26 A debreceni úton most már a csárda körül kezdődött a terjeszkedés. A csárdától vissza kb. két kilométerre Debrecen felé, az út jobb oldalán építették a nyíró hodályokat. A juh- és birkatartó gazdák „Debreceni Juhtartó Gazdák Egeysülete" néven 1879-ben társasággá alakultak a tenyésztés jobbítására és a juhtermékek értékesítésére. Hatásuk révén épült fel a juhúsztató deszka alkotmány a Hortobágy folyón. A Bivalyhalom környékén 1921-ben 110 holdas gazdaságot, juhgazdaságot rendeztek be, kezdeményezésükre jött létre a sajtgyár is.27 A századforduló idején alakult a bikatelep, a törzsménes, a törzsgulya a hozzátartozó épületekkel. Megtörtént a legelőterület jószágjárásokra való felosztása. Rendkívüli nagysága alapján azt hihetnénk, hogy régebben sokkal több állat legelt a füves pusztákon. Egy számos jószágra két, két és fél holdat számítva 40 000 marhának kellett volna lennie. Az idevonatkozó feljegyzések legjobb esetben is 20 000 számos állatot mutatnak.28 1783-ban tizenkét számadó gulyás ötvenhét bojtárral őrizte az egyenként ezernél több számos jószágból álló falkákat. Erről tájékoztat Szombati István szenátor és Fráter Pál fürmender 1783. március 23-án kelt jelentése, amelyet Debrecen város Tanácsához küldött és a Hortobágyon foglalkoztatott pásztoro22 Szűcs István: Sz. kir. Debreczen város történelme. Debreczen, 1870-1871. 989. old. 23 Zoltai L.: A Hortobágy története i. m. 24 Uo. 25 Ecsedi I.: i. m. 1914. 26 Woltinau József: Közlekedés, vasutak. In: Magyar városok fejlődése I., Debrecen sz. kir. város. Bp. 1931. 371-398. old. HBmL. IV. B. 1405/b. IX. 25/1890, 5858/1891. jún. 24. és 5586/1891. HBmL. IV. A. 1011/k. 711/1838. 27 Zoltai L.: i. m. 1911. Ecsedi I.: i. m. 1914. 276. old. 28 Ecsedi István: A Hortobágyi Intézőbizottság története. Debrecen, 1931. 334
