A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Szendrey István: Derecske a hajdúk letelepítéséig
delmét. Mint ismeretes, Báthori Gábort még 1613 őszén megölték Váradon a hajdúk. Kísérői és védelmezői között volt Lónyai Farkas is, aki ugyancsak halálos sebet kapott és elhunyt. Ezzel bizonyára derecskéi birtoklása is megszűnt.4'3 Ezután már végképp igen nehéz helyzetben van a kutató. Egyenlőre csupán annyi adat szól városunkról, hogy az nem lakatlan, s hogy 1615-ben Petneházy István borosjenői kapitány és zarándi főispán az ura. Hogy ez a birtoklás meddig tartott, nem ismeretes.46 47 Ä bajomi vártartomány ebben az időben ténylegesen széthullott és 1631. június 23-án kelt szabadságlevelével I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Derecskére telepítette Erdélyi András kapitányt, 1000 szabolcsi hajdújával. Ezzel Derecske hajdúvárossá lett, de a fejedelem - amint azt a telepítő oklevél mondja- vásárolta a várost hajdúi számára.48 Számos műre hivatkozhatnánk, amelyek az immár évek óta mezővárosként szereplő helységet Bocskai-telepítésű hajdúhelynek tartják. Ezek a feldolgozások mind az erdélyi törvényekre, vagy egymásra hivatkoznak. Ezt a telepítést azonban bizonyítani nem lehet.49 Sőt - mint majd látni fogjuk -, I. Rákóczi Györgynek sem volt könnyű dolga e hajdúhely fenntartásával, melyet 1631- ben - a hajdúk betelepítése előtt - szolgáló népek laktak. Mielőtt azonban e kérdésre rátérnénk, szeretnénk a források adta nagyon gyér lehetőségekre támaszkodva bemutatni Derecske fejlődését az 1631. évig, a bizonyítható hajdútelepítésig. Községünk már írásos feltűnésekor, 1291-1294 között jelentős tizedfizető hely. Püspökének 10 kepével tartozott, s papja a XIV. század 30-as éveiben 22 garast rótt le pápai tizedként. Ez a Győrffy György által kimutatott mértéktartó számítással kb. 66-telkes falunak felelhetett meg. Érthető tehát, hogy Derecske kb. a 16. legnagyobb települése Bihar vármegyének. Papjai: 1333-ban András, 1334-37-ben Egyed.50 Ezekből a számokból tovább lehetne kombinálni. Abba az irányba pl., hogy hány telket számláló helységről van szó stb. Mindez azonban csak ingatag számítás lenne. Elégedjünk meg tehát a kombinatív számítgatás helyett azzal, hogy egy 66-telkes falu igen jelentős település, s hogy már ebben az időben határába olvadt Pelőke, s ezzel Derecske tovább növekedett. Jószerént 1526-ig ennél többet nem is igen mondhatunk róla. Azt tudjuk azonban, hogy a mohácsi vészig határába olvadtak Pelőkén kívül a fentebb említett Árpádkori helységek - Szentmiklóst kivéve - s így Derecske az akkori Bihar megyének egyik legnagyobb településévé vált. Ezt a növekedést a már említett 1552. évi összeírás jelzi, amely 189 portát tüntet fel helységünkben, birtokosok sze46 Komáromy András: Nagy András hajdúgenerális halála. Hadtörténelmi Közlemények. 1910. évf. — Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula. 1896. III. k. 108. old. - Nagy Iván i. m. VII. k. Pest. 1860. 164. old. - O'sváth P. i. m. 330. old. 47 Lukinich I. i. m. 346. old. 48 Szerző i. m. 203-205. old. 49 Magyar Törvénytár. 1540-1848. évi erdélyi törvények. (Szerk.: Márkus Dezső.) Bp. 1900. Ezen belül: Approbata Constitutiok. Harmadik rész. LXXXVI. czím. 1. articulus. Г64. old. - Munkáinkban többízben, először talán „A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért" c. tanulmányunkban mutattunk rá, hogy ezt a telepítést bizonyítani nem lehet. I. m. Debrecen. én. (1958) 5-6. old. Egyébként a Bocskai-telepítésnek ellentmond Nagy András birtoklása is. 50 Győrffy Gy. i. m. 584-585., 589., 613. old. - Bunyitay Vince 60 kepe püspöki tizedről ír. „A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig." Nagyvárad. 1884. III. k. 229. old. 12
