A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Vörös Károly: Hajdú-Bihar megye újabb helytörténetírása (Tapasztalatok és problémák)
nem kevésbé rendszeres és teljes forráshasználatot igényelve. És igényelve a téma így feltáruló összes lehetősége kifelé irányuló kapcsolatainak is legalábbis jelzésszerű rendszeres megemlítését: ezáltal a helytörténetet az országos és még tágabb összefüggések felé is kitágítva. Ш. Az analízis mélysége és ezt biztosítandó mind a kutatási tematikának, mind a forrásfelhasználásnak lehető teljessége és szigorú rendszeressége: a helytörténeti kutatás e lehetőségeinek és kötelezettségeinek szempontjából közelítve most már meg a gazdag és sokoldalú múlttal bíró Hajdú-Bihar megyei táj helytörténeti kutatásának újabb eredményeit, a szemle első tapasztalata a helytörténet iránti eleven és nemcsak igényeket felállítani képes, de azok kielégítésére áldozni is kész társadalmi igény, második tapasztalata pedig - az elsővel szerves összefüggésben — az igények kielégítésére vállalkozó és feladatát színvonalasan is megoldani képes kutatói gárda megléte. Együttesen jól mutatja ezt egyrészt a - csak az utolsó 8-10 évben s csak önállóan - megjelent munkáknak jegyzéke, bibliográfiája, éppúgy, mint a terület közgyűjteményeinek, elsősorban a múzeumoknak évkönyveiben, sőt még a megyénél sokkalta szélesebb hatókörű egyetemnek kiadványaiban is megjelent helytörténeti vonatkozású publikációk hosszú sora. De mutatja ezt másrészt az a körülmény, hogy mindezen müvek szerzőinek, munkatársainak, szerkesztőinek, lektorainak népes, kiterjedt csoportján belül határozottan felismerhetővé kezd válni egy magasan specializálódott és egymást igen jól kiegészítő tagokból álló aktív mag, mely igen hasznosan képes befolyásolni, segíteni a területen folyó többi hasonló jellegű kutatást is. Így válik érthetővé azután a szemle harmadik tapasztalata: e kutatások és publikációk tematikai sokoldalúsága. A központban kétségtelenül az egy helység történetének teljességét feldolgozó monográfiák állnak, így szerves belső összefüggésük folytán elsősorban a hajdú városok kutatásának befejezéshez közeledő munkálata - és melléjük nem egy sikerült egyedi helység monográfia is felsorakozik. A sajátlag politikatörténet szempontjából a megye és a város munkásmozgalmának története is immár a jól megalapozott és megnyugtatóan összefoglalt problémák sorába lépett. De találunk az utóbbi évek termésében gondosan megírt és jól dokumentált ipari és mezőgazdasági üzemtörténeteket, utóbbiak között állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, sőt olyan sajátos közbenső típusok történetét is, mint amilyen a szocialista falu. Érthető módon Debrecen lesz az, melynek vonatkozásában olyan jelentős részlettémák színvonalas feldolgozásával is találkozunk, mint a várospolitikára is kitekintő közigazgatástörténet, a művészettörténettel és műszaki urbanizációval egyaránt foglalkozó városépítés-történet, vagy éppenséggel a természetének komplex voltából következően irodalom és politika felé egyaránt kapcsolódó sajtótörténet. Általában jellemző vonása e kutatásnak az erős érdeklődés új- és leg- újabbkori történelmünk nagy fordulópontjai iránt. Az e tájon nem hosszú életű Tanácsköztársaság és főleg a Tiszántúlnak és benne kivált Debrecennek oly fontos funkciókat adó felszabadulás és az utána következő évek története számos kisebb-nagyobb monográfiában, tanulmánygyűjteményben és forráskiadványban tér vissza: közülük - tematikájánál és módszerénél fogva egyaránt — 121
