A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőinek szakképzettsége (1955. december 31.) Megnevezés Száma Egyetemi, főiskolai, akadémiai Mezőgazdasági, középiskolai Brigádvezető képző Elnök képző Egyéb mezőgazdasági szak Könyvelői Képesítéssel nem rendelkezők száma tanfolyami képesítéssel rendelkezők száma Elnök 251 50 8 37 35 i 150 Agronómus 22 13 4 — — 2 — 3 Zootechnikus 9 1 — 5 — 3 — — Növénytermesztő brigádvezető 322 1 1 73 1 12 234 Állattenyésztő brigádvezető 129 3 2 23 2 11 i 87 Könyvelő 268 3 18 2 2 4 153 86 A fenti táblázatból kitűnik, hogy a szövetkezetek vezetése - szakmai vonatkozásban - még mindig igen alacsony színvonalon állt, az elnökök több mint fele képesítés nélküli volt, felsőfokú képesítéssel viszont csak 20% rendelkezett. A kevés számú agronómus képesítése megfelelő volt, a problémát itt az jelentette, hogy a gazdaságok kevesebb mint 10%-ban alkalmaztak megfelelő szakembert. Nehezen lehetett leküzdeni a tagság idegenkedését a diplomás szakemberektől. A termelőmunkát közvetlenül irányító brigádvezetőknél a képesítés nélküliek aránya több mint kétharmad volt. A számviteli - pénzügyi munka szempontjából alapvető feladatot betöltő könyvelők egy harmada képesítéssel nem rendelkezett. A termelőszövetkezetek feloszlása, újjászervezése, egyesülése akadályozta a munkaszervezet stabilizálódását. Azokban a szövetkezetekben, ahol sikerült biztosítani a vezetés állandóságát, megfelelő létszám és terület állt rendelkezésre, az eredményes gazdálkodás viteléhez nélkülözhetetlen szakemberek beállítása megtörtént, az ötvenes évek közepére kialakulhatott a megfelelő munkaszervezet. Az üzemágak fejlődése Megyénkben a szövetkezetek termelésének fő ágazatai a növénytermelés és az állattenyésztés voltak. A két ágazat természetszerű egymásra utaltsága, kölcsönös fejlődést tételezett fel. Szakái Pál helyesen mutat rá, hogy az 1948- 1956 közötti szakaszban a gazdaságvezetés egyik hibája éppen az volt, hogy a mezőgazdaságot nem egy egységes területnek tekintette. A mezőgazdasági igazgatás és irányítás vonalán külön területként és érdekként fogták fel a növény- termelést és állattenyésztést. Ennek káros következményei az ágazatok fejlődésében jelentkeztek is; az állattenyésztés nem kapta meg a feltétlen indokolt beruházásokat és takarmánybázist, a növénytermelés számára viszont nem történt meg a szükséges istállótrágya és igaerő biztosítása.52 53 54 52 Stenczinger L.: i. m. 38. old. Természetesen az alkalmatlan vezetők leváltására szükség volt, hiszen nagyon sok esetben ezt követően javult meg egy-egy csoport munkája. 53 Hajdú-Bihar. 1956. 156. old. 54 Szakái Pál: Mezőgazdaságunk fejlődése az első ötéves terv időszakában. Agrártörténeti Szemle. 1964. 1-2. sz. 108
