A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között

pontján volt található. A táblás csoportok kezdetben elszigetelten, viszonylag kis területen, alacsony taglétszámmal dolgoztak. Balmazújvároson a 9000/1948. Korm. számú rendelet megjelenését követően 43, Nádudvaron 47 kis táblás gazdaság kezdte meg a munkát. A szövetkezeti gazdálkodásnak ez a kezdetleges formája nem tette lehetővé a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak létrehozását. Az életképtelen gazdaságok folyamatos összevonásával, a nagyobb terület és taglétszám kialakításával a csoportok munkája eredményesebbé vált.12

A termelőszövetkezeti mozgalom szervezése

A fejlesztés

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1948. november 27-i ülésén Rákosi Mátyás meghatározta a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének ütemét: „Nekünk ezt a kérdést (a mezőgazdaság szocialista átszervezését. — G. I.) három-négy éven belül oda kell vinni, hogy a magyar parasztság 90%-a rendes^szocialista, közös társas művelésben művelje a földet".13 Ez az elképzelés irreális volt, hiszen a magyar falu gyökeres átformálása négy esztendő rohammunkájával nem volt megvalósítható; arról nem is szólva, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének a feltételei hiányoztak.

A megyei párt- és állami vezetés természetesen arra törekedett, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse e fejlesztési program megvalósítását. A kötelező beszolgáltatási rendszer, az erőltetett szövetkezet szervezés és az évről évre megismétlődő tagosítás szolgálták a gazdagparasztság fokozott korlátozását, az egyéni parasztok szövetkezetbe való tömörítését. A gyors ütemben szervezett csoportok számára szükség volt a gazdagparasztság földjére, eszközeire. Rákosi 1949 tavaszán kijelentette „ .. . az eddigi korlátozás meg se kottyan a kulákoknak" mert azok „tovább gazdagszanak". „A kulákra csak kemény kéz hat" állapította meg.14 1949 tavaszától mind a két megyében fokozódott a kulákság elleni harc.

Bihar megye vezetői 1949 augusztusában arról számoltak be, hogy „ . . . Bihar megyében nagyjából helyesen vittük az osztályharcot, a korlátozás álláspontján állunk, ennek tudható be, hogy megyénk a földfelajánlás terén (ku- lákföldek - G. I.) az összes többi megyével szemben az első helyen áll".15 A gazdagparasztság földfelajánlásának az volt az oka, hogy a súlyos terhektől ilyen módon igyekeztek megszabadulni.

12 A táblás gazdaságok munkájáról a hely sajtó részletesen beszámolt: „Példamutató munkát végez a debreceni földbérlőszövetkezet". Tiszántúli Néplap. 1949. január 7. „Gyapottermelésbe kezd a nánási közös gazdaság." Uo. „Valóságos szövetkezeteket a csoportokból." Uo. 1949. január 2. „A balmazújvárosi mezőgazdasági nagyüzem elkészítette és megvitatta üzemi tervét." Uo. 1949. január 14. „Egyesült a negyvenhét felé forgácsolt táblás csoport." Uo. 1949. január 16. A szövetkezetek számára meghirdetett őszi munkaversenyt a nádudvari nyerte a hajdúhadházi és a debreceni előtt. Uo. 1949. január 14.

13 Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk új feladatai. Válogatott beszédek és cikkek. Bp. 1951.

14 Uő.: Beszéd és zárszó az MDP KV 1949. március 5-6-i ülésén. Uo.

15 Pl. A. 2/8-128. Idézi: Molnár Lászlóné: A mezőgazdaság fejlődése és az agrárnépesség átrétegződése Hajdú-Bihar megyében. 1945-1963. Kandidátusi disszertáció. Kézirat 87. old.

96