A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Szendrey István: Derecske a hajdúk letelepítéséig

Az nem kétséges, hogy a XV. század második felében a Hunyadiak továbbra is tulajdonosok itt, mégpedig Hunyadi János halála után felesége Szilágyi Erzsébet, majd Mátyás király, végül Corvin János, illetve az ő kiskorú utódai. Mátyás király oklevele tudósít ugyanis arról, hogy 1484. november 11-én fiának, Corvin Jánosnak adományozta a munkácsi mellett - egykor ez is Bran- kovics-vagyon volt - a debreceni uradalmat. Ez utóbbi tartozékaiként: Újvárost, Mátát, Szentmargitát, Polgárt, Pródot, Vid monostort, Hatházat, Téglást, Tetétlent, Kabát, Szoboszlót, Szigetet, Erhegyest Szabolcsban, Sámsont, Halá- pot, Derecskét, Tótfalut, Gáborjánt, Keresztúrt és Szentpéterszeget Biharban, s végül Ároktőt Borsodban.29 Az oklevél nem említi, hogy Derecske feléről lenne csak szó, de feltűnhetett, hogy már újabb változások következtek be az uradalomban - újabb községek tartoznak hozzá, míg régebben ide tartozók nem szerepelnek, - s pl. a szomszédos Tépe, melynek sorsa a Hunyadi-birtoklásig együtt folyt községünkével, nem tartozott az uradalomhoz. Ez a falu - valószínűleg a Dózsák után - valóban a váradi káptalané lett. Talán már ekkor részt szerzett Derecskén is a püspök - de ez nem tudható.30

1497-től a birtokosokat is pontosan meghatározva oszthatjuk tehát két részre falunkat; a Hunyadi rész még továbbra is ennek a családnak a tulajdona. Ismeretes, hogy Corvin János gyermekeivel a XVI. század elején kihalt hazánk nagyhírű famíliája. Á Hunyadi-örökség, a debreceni uradalom ismét a királyra, most II. Ulászlóra szállt. Ez 1507-, vagy 1508-ban következhetett be. Ezután, de különösen majd 1526 után az uradalom birtoklástörténete rendkívül kuszáit, kellően máig sem tisztázott.31 Mivel Derecske fele a Corvin-va- gyon része volt, valószínűnek látszik, hogy egyideig még ez a rész a debreceni uradalom tulajdonosáé maradt. Nevezetesen: Ulászló az uradalmat már 1508- ban Szatmári György volt váradi - ekkor pécsi - püspöknek adományozta. Az adatok azt mutatják, hogy még 1509-ben is az övé. 1510-ben viszont már Szapolyai Jánosnak adta a király, aki a következő esztendőben is itt birtokos. Kellően értékelhető adatok hiányában fel kell tételeznünk, hogy - a községek tekintetében esetleg újabb változásokkal - lényegében ez maradt a helyzet 1526-ig.32

Ebben az időben azonban településünk esetében mindenképpen további birtokosváltozás következett be. Egy 1520-ban végrehajtott vámhely-összeírás szerint ugyanis ekkor Derecskén Petheő Tamás jogtalan híd-vámot tartott fenn.33 A XVI. század elején tehát az ott már előbb is birtokos Bajomiak mellett megjelent tudajdonosként a Biharban ugyancsak elég jómódúnak számító Petheő-család, s a folyamat tovább tart, de a vagyonszerzést időhöz kötni nem lehet. Igaz, szól munka pl. arról, hogy Derecske egyrészét I. Ferdinánd király a Tordayaknak adományozta. E hivatkozáson túl azonban a Tordayak részbirtok29 Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János. 1473-1504. Bp. 1894. 316. old. - Vő.: Csánki D. i. m. k. 595. old. - Megjegyzendő, hogy Corvin János is zálogba adta 1492-ben Debrecent Horváth Márknak, s ez a zálogbirtoklás néhány évig eltartott. Azt nehéz lenne megállapítani, hogy az egész uradalomról volt-e szó? Valószínűleg. Lásd pl. Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete. Debrecen. 1972. 17. old.

30 Jakó Zs. i. m. 51., 232., 367. old. - Lásd még Károlyi okit. II. k. 62. old.

31 Boldisár Kálmán: Debreceni vásárok. DKK. 1934. évf. 84-85. old. - Szabó István: A debreceni uradalom a mohácsi vész korában. Uo. 1935. évf. 85-87. old. - S. Szabó József: Enyingi Török János, Debrecen földesura. Uo. 1936. évf. 46., 48., 52-54. old.

32 Szűcs 1. i. m. k. 95-99. old. - Szabó I. i. m.

33 Iványi Béla: Biharmegye vámhelyei 1520-ban. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1905. évf. 81. sköv. old.

9