A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Komoróczy György: A királyi biztosság és a debreceni királyi biztosságok 1778-ig
hatáskörük alá. A helytartótanács például annak ellenére, hogy az 1733. március 20-i rendelet csak politikai ügyekben érvényesíthető hatáskört állapított meg, 1733-1783. évekből mégis megkapta - ha valóban felküldték, ami kétséges — a ház- és telekvásárláskor fizetendő taksára, a városi magisztrátusra, az újonnan felvett polgárokra vonatkozó városi beszámolókat is.27 Valójában elsősorban a „politikai ügyek" fogalmának szélessége lett volna tisztázandó ahhoz, hogy a hatóságok ellenőrző munkájában a feladatokat tisztán lehessen látni. A királyi biztosok működése legalább a helyzetfelmérést elősegítette. A magyar kamara teendői 1740 után megváltoztak. Ettől kezdve már komolyabban foglalkoztak a városok vagyoni gazdálkodásával. Erre utal az 1747. február 17-én kiadott legfelsőbb utasítás, valamint az 1748. április 4-én kibocsátott királyi parancs; ettől kezdve tekinthető a királyi biztos funkciója a városok fölötti teljes, bár időleges ellenőrző tevékenységnek.™ Ezekben az években a várospolitikában szinte új korszak kezdődött; ennek lényege az önkormányzatok ellenőrzésének szélesedése, s talán túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ebben közvetlenül a királyi biztosok játszották a döntő szerepet, mert az operatív feladatokra, a tényleges hiányosságokra a figyelmet ők hívták lel. Ettől kezdve területünkön a szepesi kamara csak közvetítővé vált, bár továbbra is fennmaradt, mert 1748. február 5-én az uralkodó teljesen alárendelte a magyar kamarának.20 A városok ellenőrzésére vonatkozóan kidolgozott és részben végrehajtott reformok az állami abszolutizmus érvényesülésének útját egyengették. Az osztrák örökös tartományok mintájára 1765-ben felmerült a királyi biztosok intézményének állandósítását célzó gondolat. Ezt a tervet 1769-ben, majd 1770-ben a magyar kancellária és a bécsi udvari kamara együttes tárgyalásán azzal szélesítették ki, hogy a királyi biztosnak „tribunus regius" néven a városok fölötti kormányzás jogkörét kell gyakorolnia. Egyidejűleg növelni kívánták a városi nép-szószólók (néptribunok) hatáskörét, több más elképzelés mellett. Végül az 1770. október 27-én kiadott királyi rendelettel a városok általános szabályozására vonatkozó intézkedés született, amely lehetővé tette, hogy a továbbiakban a királyi biztosok irányító munkája révén a városok bekapcsolódhassanak az állam gazdaságpolitikai terveinek megvalósításába, azok között a selyemhernyótenyésztés fejlesztésébe, a puszták telepítésébe, a manufaktúrák alapításába stb. Mindezek az elgondolások helyesek voltak és majd látni fogjuk, hogy Vé- csey királyi biztos milyen mértékben igyekezett azok megvalósulását elősegíteni.30 Az 1770-től kezdődő királyi biztosi jelentések az ellenőrző-irányító munkának szélesebbkörű területeire világítanak rá.31 A városi ügyekkel a következő években a bécsi udvar még erőteljesebben foglalkozott. 1776-ban összefoglalta az idevonatkozó rendelkezéseket, s ezek között nagyobb hangsúlyt kapott a királyi biztosok szerepe.32 5 Évkönyv 1974 65
