A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt

háztanács ülésén 1840-ben elhangzott határozati javaslat, amely szerint: „a leánytanitók fizetésének javitásában nemcsak az a cél, hogy ezeknek sorsán segítsen, hanem az is, hogy a szegényebb tehetségű s a mostani tanítási dijt teljesíteni nem tudó leánygyermekeknek az oskola gyakorlására ut nyittasson”. 1842. március 28-án meg is kapták a 120 RFt fizetést magában foglaló conventionalis levelet s ezzel együtt beszüntették az árvák után eddig fizetett járandóságokat is, de mert a papbérkassza időnként fizetésképtelenné vált, továbbra is nélkülözéssel küzdöttek azok a tanítók, akik nem egy esetben száznál több gyermekkel foglalkoztak.

A leányiskolák oktatási rendje

A leányiskolák tananyagáról, a tanítás módjáról ,,A Leányok Tanítóinak Instructiója” címen fennmaradt összefoglalás tájékoztat. Keletkezésének időpontja vitatható, mivel a debreceni iskolák történetével foglalkozó tanulmányok Varga Miklós feldolgozásán kívül a Csurka István-Tassi Miklós által írt: A debreceni ev. ref. népiskolák története című munkára hivatkozással „A Leányok Tanítóinak Instrukcióját" egyidejűnek tartják az 1708-as Regulákkal s mint ilyet a debreceni leányiskolák első tanterveként tartják számon. Varga ezt az instrukciót 1784. évre teszi. Bár a Regulák XII. articulusa a tanrendszerrel foglalkozva kimondja: „Szükséges dolog az is, hogy a tanításban egyenlő és megegyező rend légyen közöttük, azért magokat mindnyájan az elejekben írt íormához alkalmaztassák és Senki azzal ellenkező, vagy attól különböző módot, rendet ne keressen, ujabb-ujabb találmánynyal ne toldozza az engedetlenségének büntetése alatt". Csurka állítja, hogy az „elejekben irt forma" az 1708. évvel kezdődő tanítótestületi jegyzőkönyvben már benne van s ezt munkájában teljes szöveggel közli. Varga viszont írja, hogy „ezt az eleikbe irt formát" sehol nem találta, de nem is vonja kétségbe a Csurka által 1708-as dátummal kiadott Instructio időpontját. Tekintve, hogy a szerzők által sokszor említett tanítótestületi jegyzőkönyvet és irattári anyagot - melyet a fenti szerzők eredetiben lapozhattak - nincs lehetőségünk vizsgálni, minthogy azok a II. világháború alatt elpusztultak, annak eldöntése, hogy a két különböző időpontra datált, de teljesen azonos szövegű Instrukció mikor keletkezett, teljességgel nem állapítható meg. Véleményünk szerint a Varga által közölt 1784. év mellett szól több bizonyíték. A Regulák XII. articulusa „formára" s nem „Instructiora" hivatkozik, feltehető tehát, hogy az „elejek" a Regulák I-XI. pontjaiban leírt követelményekre utal. Ha ugyanis 1708 körül elkészült volna az instructio, nem lett volna szükség, hogy már 1739-ben az egyháztanácsban discursust tartsanak „a gyermekek tanításának legjobb módgyáról" s 1750-ben sem foglalkoztatta volna a tanácsot az instructio alkotása.

Az 1750. január 9-i egyháztanácsi jegyzőkönyvben szószerint ez áll: „Leányiskolái tanítók instructiója. . . hogy az elkészíttessék elhatároztatott".10 A közzétett Instructio pl. kimondja, hogy „közönséges exámenek idején adja be minden tanító Írásban a maga tanítványainak speczimenét", és előírja, hogyan kell ezt készíteni. Az első ilyen „Exameni specimen" 1787. évből maradt fenn, s ez valóban az Instructióban leírt formákat követi.11

A tanítás középpontjában a vallásoktatás áll, himnuszok, zsoltárok, könyörgések és éneklés, sőt 1745-ben egyháztanácsi határozat született arról is, hogy „a férfiúi és leányi oskolákban tanuló értelmesebb gyermekek a templo31