A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése
az elemi iskolában tanultak valamit a gyerekek, Losonczi István hallatlanul népszerű, verses formában megírt tankönyvéből, az ún. Kis Tükörből.22 Ez a tantárgy helyet kapott a gimnáziumok három felső osztályában is.23 A főiskolán egyetemes történelmet adtak elő.24 A reformátusok főként Budai Ézsaiás adatgazdag, a felvilágosodás hatását tükröző, de a vallásos kötelékekhez is ragaszkodó, tárgyilagosságra törekvő tankönyveit - Magyarország históriája, Közönséges história -, a piaristák pedig Spányik Glicér reakciós szemléletű Compendium Historiae Regni Hungáriáé ... c. füzetét, illetve annak magyar nyelvű változatát - Magyarország históriája - használták. Péczely József összefoglalásai - Summarium historiae Recentioris Europeae, A magyarok történetei (a mohácsi vészig halad) - csak részben szorították ki a Budai-féle munkákat.20 A kollégiumi diákok történelemszemléletének formálódására döntő befolyást gyakoroltak Péczely előadásai; az ő felfogását közvetítették a gimnazistákat oktató praeceptorok is. Péczely a történelem törvényszerű fejlődésének elvét vallotta, hangsúlyozta a társadalmi folyamatok, a forradalmi változások vizsgálatának fontosságát, szavaiból a nép sorsáért érzett felelősség, erős patriotizmus, a nemzeti összefogás vágya csendült ki. Bár elutasította a forradalmi megoldásokat, megbélyegezte az antifeudális parasztmozgalmakat - mint a nemzetet végpusztulással fenyegető merényleteket —, erőteljesen hangsúlyozta az ezekhez vezető okok (elnyomás, nyomor stb.) megszüntetésének a fontosságát is. A történelem mának szóló tanulságaként követelte a jobbágyság emberi jogainak helyreállítását; ez az ő szemében is a nemzeti érdekegység megteremtésének egyik feltétele. Elsőként utalt a parasztmozgalmak nemzetközi jellegére. A történelem mozgatórugóit anyagi okokban kereste, az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlesztésétől várta a műveltség terjedését. ,,E' háromnak, a' szántás-vetésnek, szorgalomnak és kereskedésnek közremunkálkodása tehát az, melly származtatja a' nemzeti gazdaságot, formálja a tüzpontot, mellynél felmelegülnek és megvilágosodnak, megérnek és kifejtenek az elmék”. A gazdagság, a műveltség aztán „gondolkozásra ébreszti a lelkileg és polgárilag elnyomottakat, szabadságra ébreszti a rabszolgákat."26 Péczely tanulmányai, előadásai súlyos politikai mondanivalót hordoztak magukban. Gondolatai javarészt haladóak, a kor, a reformeszmék, a liberalizmus szellemében fogantak, az illuzórikus végkövetkeztetéssel - az anyagi és szellemi javak bősége egyenesen vezet a politikai szabadsághoz, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolódásához — együtt. Szorosan összekapcsolódott a reformkorban a történelem és a földrajz oktatása. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elemi iskolások mindkét tárgyat a Losonczi-féle Kis Tükörből tanulták.27 A földrajz a gimnázium valamennyi osztályában kötelező tantárgy, s felöleli a Magyarországra, Európára, a bibliai országokra és a többi földrészre vonatkozó korabeli ismeretek alapjait. Segédletként a debreceni rézmetsző diákok híres térképeit - Oskolai magyar atlasz, Magyarország térképe stb. - használták.28 Bár a humán jellegű tananyag uralma egyértelmű, a Kollégiumban számottevő a reáliák, a természettudományi tárgyak aránya. Ezek virágkora ugyan a felvilágosodás ideje, de a századeleji visszaesés után a reformkorban újra fejlődésnek indultak, különösen az 1840-es években. Már a kollégiumi elemi első két osztályában is tanítottak természetrajzot (állat-, növény- és ásványtan), majd a harmadik osztályban a mértan, a negyedikben pedig a fizika, mechanika, földművelés és építészettan elemeit sajátították el a fiúk.29 A polgári iskolában egészségtan is szerepelt.30 Az utcai leányiskolákban és a 201
