A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése
az említett hivatalokban, továbbá a kereskedő cégeknél és a városházán. Ösz- szesítve a felsorolt adatokat: a hivatalnoki, tisztviselői gárda - a katonatisztekkel együtt, de a városi önkormányzat vezetői nélkül - az 1830-as években kb. 80-90, később kb. 90-100 főnyire tehető.50 A városi önkormányzat legfelső fóruma a 12 tagú szenátus volt, élén a főbíróval. A népszószóló által vezetett Választott Hites Közönség (a nagytanács) elvileg 60 esküdtből állt, valójában azonban szinte mindig hiányzott közülük néhány.51 Személyileg mindkét testület szorosan összefonódott a városi polgársággal, sőt a fentebb említett értelmiségiek - főleg az ügyvédek - egy részével is. A szenátorok, esküdtek töltötték be a város hivatali apparátusának majd minden fontosabb posztját. A vezető tisztségek közül csak a polgármesteri, a főjegyzői, a két aljegyzői, az ügyészi és az erdőmesteri minősült önállóösszpontosult,53 s ez a polgár- vagy hivatalnokarisztokrácia képezte a magját annak a társadalmi rétegnek, amelyet a művelt polgárság elnevezéssel szoktunk illetni. Rajtuk kívül a többi szenátor, esküdt, s ha nem tagjai a választott testületeknek, a jómódú kereskedők, iparosok, földbirtokos gazdák és nemesek számíthatók ebbe a csoportba.54 Feltétlenül idetartoznak a könyvkötők - 1829- ben ll55 - és a könyvkereskedők - 1841-ig egy, aztán kettő56 -, valamint a nak.°2 Korszakunkban a városi adminisztráció mintegy 25-30 család kezében művészi szinten dolgozó két-három asztalos, építőmester, ötvös stb. A szóban- forgó csoportot együttesen kb. 200-250 főnyire becsülhetjük. Támpontul szolgál a Csokonai-síremlékre adakozók - vagyis egy fontos kulturális akcióban résztvevők - névsora, ahol a városi önkormányzat tisztségviselőin, a szenátorokon és esküdteken - szám szerint 56 - kívül 122 polgár, 13 kereskedő és egy közbirtokos neve szerepel.57 Ez az 1836-os lista segít a művelt közönséghez sorolható nők számának körülhatárolásában: itt 56 asszony és kisasszony nevét olvashatjuk.58 Tovább bővítik a kört az aktívabb, érdeklődőbb főiskolás diákok és idősebb gimnazisták. Az olvasó társaságban 1837-ben 145-en, 1841-ben kb. 60-an, egy év múlva kb. 90-en tömörültek,59 a Csokonai-síremlékhez 71-en járultak hozzá közülük.60 Mindkét dolog bizonyos - bár szerény - anyagi megterhelést is jelentett, ezért a szempontunkból figyelembe vehető diákok száma ennél valamivel magasabb, kb. 120-150. Végezetül meg kell említeni a Debrecenben sűrűn megforduló színtársulatok tagjait: ők rendszerint 15-20-an, nagyritkán öttel-nyolccal többen voltak.61 Ha az eddig leírt számokat összeadjuk, a keresett végösszeg: 550-700 fő. Más megközelítésben szintén hasonló eredményt kapunk az ún. művelt közönség teljes számát illetően. A Csokonai-síremlékre 406 debreceni adakozott.62 A Casino Egyesület 1833-ban 150 részvényessel alakult, de kissé drágának, arisztokratikusnak bizonyult, s 1839 végén már csak 103 tagja maradt.63 1841- ben szervezték meg a második, Polgári Casinót. Ez jóval demokratikusabb és olcsóbb, taglétszáma az első két év felfutása - 445, 405 - után 310-350 körül mozgott, közülük kb. 300 helybeli. Ide már két nőt is felvettek,64 a diákok viszont egyik kaszinóba sem léphettek be. Gyakori a párhuzamos tagság, vagyis a két kaszinó körül mintegy 300-350 főnyi társaság csoportosult. Az egykorú tudósítások szerint 300-400 néző fért el a Nánássy-féle színházépületben, s egyikük kétségét fejezte ki aziránt, hogy „ha nagyobb játékszín épülne, lenne é mindig elég látogatója".65 A színház törzsközönsége: diákok és fiatal értelmiségiek, tisztviselők.66 A városi nyomda kiadványainak átlagos példányszáma - a tankönyvek, hitbuzgalmi művek, énekeskönyvek és a kalendáriumok kivé13* 195 4
