A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Gazdag István: Adalékok a debreceni kalapos céh történetéhez (1766-1848)
az által minthogy privilégiumuk van, az ő szabaduló levelek más városi ceheknél acceptáltatik". A városi tanács jelentésének összegzéseként megállapította „az ilyen akadályok a mesterséget tanulni kívánó ifjakban nagy idegenséget és kedvetlenséget okozván", a mesterség fejlődését akadályozzák. A városi tanács mindezek alapján támogatja a céh kérését, hogy „kegyelmes királyi privilégiumot nyerjenek". A városi tanács pártoló véleménye mellett a céh az udvari ágenst is felkérte a kedvező válasz sürgetésére. Cserében „ . . . teljesíteni is fogjuk ígéretünket, hogy 200 Rft-t. . . igaz jó szívvel készek leszünk fizetni.. ,".15 Vitéz József 1812. október 19-én keltezett leveléből nemcsak a kalapos céh dolgainak állásáról, hanem a privilégiumot kérvényező céhek országos helyzetéről is értékes tájékoztatást kapunk „Az egész Magyar Hazában lévő czéheket illető írások már régen feljöttek a Cancelláriához, a Consilliumtól, de mivel ezeknek súllyá 23 verschlagra telt, el lehet képzelni, hogy ezeknek rendbehozása egyhamar még nem készül".16 A kalapos céh végül 1817. szeptember 14-én nyerte el I. Ferenc adománylevelét, amelynek 41 cikkelye a Mesterségnek előmozdítását és a jó Rendtartást volt hivatva biztosítani.17 A kiváltságlevélben különös hangsúlyt kapott a legények fegyelmezett magatartásának biztosítása és a városon kívüli kereskedők és mesterek debreceni kalapárusításának szabályozása. A privilégium birtokában a kalapos céh régóta áhított monopolhelyzetét szerette volna biztosítani a piacon. E célkitűzést csak részben sikerült elérnie, a kalmárok a továbbiakban is korlátlanul árulták a kalapokat, de sikerül - igaz a nagy vetély- társsal, a Kalmárok Társaságával összefogva - a soroksári kalapgyár állandó debreceni lerakatának telepítését megakadályozni. A jó rendtartás biztosítása még kevésbé sikerült. A mesterek-legények és a mesterek közötti ellentét a privilégium megszerzése után néhány évvel egyre éleződött. Összegezve a kalapos céh a céhipar hanyatlásának időszakában a nehezen megszerzett királyi kiváltságlevél birtokában sem tudta a régi, patriarchális céhviszonyokat visszaállítani. A kalapos céh termelési szervezete A céhipar termelési tevékenységének alapvető egységét a céhmester műhelye jelentette. A kalapos céh termelési tevékenységének alakulását ezért leginkább a mesterek számának alakulásán keresztül tudjuk vizsgálni. A classifi- cátió 1768-tól 1848-ig - néhány év kivételével - biztos adatokat szolgáltat a céhmesterek számának változásáról. A kalapos céh mestereinek osztályokba sorolása:18 Céhtelen I. II. III. IV. V. VI. Kalapos: Összesen: I. II. 1768 1788 1789 1790 2 2 6 1 1 1 1 1 1 2 2 10 124
