Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1914

— 42 —

kezleten 1 tárgyból 37 (11‘7%), 2 tárgyból 20 (6’3%) és több tárgyból 29 (9' 1 %), tehát öszesen 86 (27 1%) tanulót kellett megrónunk. Legtöbb rovás volt az V- osztályban (40%), legkevesebb a VII. osztályban (0%).

Rendkívüli értekezletek is váltak szükségesekké: a helyettesítések folytán szükségessé vált új tárgyfelosztások, személyi ügyek elintézése, több kérvénynek a véleményezése céljából, továbbá azok, amelyeken az erdélyi róm. kath. Státus középiskoláiban működő tanárok egyesületének ügyeit intézte el a tanári testület, mint annak középponti választmánya.

Az iskolai közmunka szemmeltartása. Tanári munkánknak kölcsönös megfigyelése útján is igyekeztünk értékesíteni mindazon üdvös tapasztalatokat, amelyekre a tanítás és nevelés egységes szellemének a megtartásához intézetünknek föltétien szüksége van. Sajnos, ebben az iskolai évben a helyettesítésekkel való nagyobb mérvű elfoglaltság miatt az igazgató és az osztályfők s a rokonszakos tanárok az egymás óráin való hospitálást nem végezhették olyan buzgón, mint a békés tanévekben. Azután mivel tornacsarnokunkat finevelöintézeti tanulóteremnek kellett berendeznünk, nem volt alkalmas helyünk, ahol az egész tanulóifjúságot az általánosabb hibáknak s a fejlődés óhajtandó követelményeinek a megbeszélése végett összegy.üjthettük volna, mint ahogy azt az elmúlt tanévben tettük, s így ilyen irányú tevékenységünkben csak az egyes osztályokkal s az egyes tanulókkal való egyénenkinti megbeszélésre kellett szorítkoznunk. Majd ha módunk lesz rá, ezt a célravezető eljárást folytatjuk.

Hivatalos látogatások. Majláth Gusztáv Károly gróf, v. b. t. t., erdélyi püspök úr őnagyméltósága, mint legfőbb igazgatónk az év folyamán többször egyes órákon látogatott, az önképzököri gyűlésen megjelent s ott oktató és buzdító szavaival tanított és lelkesített s ezenkívül minden nagyobb szünet előtt és után, valamint ahányszor csak ezen tanévben valamely útjáról székhelyére visszatért, külön exhortációt intézett az egész tanulóifjúsághoz: közölte vele az örvendetes híreket, elébe tartotta másutt szerzett épületes tapasztalatait, aggodalmaiban vigasztalta, s a mai súlyos viszonyok közt a szorgalmas tanulást, kitartó munkát és intenzív lelki életet lelkűkre