Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1914

16 — tés magasztosságát. Öreg korát nem kímélte, magát a béké­től és nyugalomtól megfosztotta, amidőn országainak létét, be­csületét és megélhetését veszélyeztetni kezdte az ellenség dühe, alattomos furfangja, áskálódó kártevése, bujtogató és igazság­talan önérdeke. Gondosan előteremtett és elrendezett mindent, ami az or­szág és igazság védelmére szükséges. De ha a hadi elkészült- ség és a politikai viszonylatoknak lehetőleg kedvező elrende­zése után emberileg számítva nem is lett volna ok semmi ag­godalomra és semmi kétségeskedésre: a király és háza a vad és bűnös, de kicsiny ellenséggel szemben is Istenbe vetette rendíthetetlen bizodalmát. „Bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet." A hadjárat ele­jén fönséges családját maga köré a templomba gyűjtötte, hogy mindnyájan együtt áldást és sikert könyörögjenek Jézus szent- séges áldozatának vére árán seregeinknek. És mivel „az evangéliumban nincsen hiába hozott áldozat“, — azért nem marad hatástalan királyunk köteles­ségtudásának és alázatos imádságának áldozata; nem leszen hiába öregkora megkívánt nyugalmának megtagadása; sem pe­dig a trónörökös-pár megrendítő halála; sem hős katonáinknak fiatal elvirágzása. Meg fogják szerezni Istentől a teljes győze­delmes amint már megszerezték az egymás bensőbb megér­tésének és becsülésének, az országos jólét és közjó áthatóbb szeretetének áldásait. És a győzelem után tisztább, szebb, keresztényibb, múl­túnkhoz méltóbb jövő fog következni. A török időktől fogva közöttünk lábrakapott pogányság­ból úgy is kiveszett már kettő. Szilaj kedvvel és szilaj szóval vonult be a magyar; de ahol át haladni láttuk a monarchiának talán a fél -haderejét, boldog hálával megállapíthattuk, hogy Nyugat-Magyarország seregeinek száján Isten és Mária-káromlás nem hallatszott. A szentségek vétele után, vagy ha anélkül is, de Isten-félő szívvel, Isten előtt megilletődött lélekkel, az italnak mámora nélkül, tiszta fejjel mentek a harcba. ,.Mert ebben az időben még a rossz emberben is megrendül a lélek“,- mondotta egy tüzér tizedes.

Next

/
Thumbnails
Contents