Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1913
- 26 kellő rendszeretet mutatkozott; az intézet bútorait, felszerelését eléggé kímélték és tisztán tartották, úgyszintén saját tanszereiket is. Súlyosabb fegyelmi vétségek nem fordultak elő. A tanáritestület minden kitelhető módon oda törekedett, hogy szigorúsággal párosult humánus jóindulattal a tanulúifjakat katholikus iskolánk egészséges szellemének megfelelő fegyelemben megtarthassa, ezért az olyan tanulókat, kik az intézetnek rendjét és fegyelmét megbontották, az 1. félévi osztályozáskor a magaviseletből szigorúbban megítélte. Közülök hárman, akiknek az intézetben való megmaradása társaikra további helytelen befolyással lehetett volna, magántanulókká lettek, a többiek pedig annyira javultak, hogy fegyelem és erkölcsi magaviselet tekintetében a tanulóifjainkra fordított sok gondnak és üdvös lelki vezetésnek megfelelő állapotok állottak elő. Évközben rendetlenkedés miatt három tanuló kapott osztályfői megintést, súlyosabb megrovásban pedig, ■— hála a jó Istennek, — senkit sem kellett részesítenünk: mert mihelyt csak valami hibának a nyomára jutottunk, azt azonnal az intézetbe meghívott szülőkkel megtárgyaltuk s így a szülői házzal való kölcsönös közreműködésnek megvolt a maga jó hatása és sikeres eredménye. Az ifjúság elhelyezése. A tanulók közül 93 a gimnáziummal kapcsolatos Szent-István-finevelőintézetben (25’5%), 6 felszolgáló és 12 kispap a papnevelő intézetben volt elhelyezve, a többi részben szüleinél (35%), részben - s ezek elég nagy számot tettek ki — idegeneknél fogadott szállásokon (32'5%), 4 a városi árvaházban lakott. A tanáritestület figyelme kiterjedt a szállásokon elhelyezetteknek házi viselkedésére és munkálkodására is. A szállásokat időnkint meglátogatta s könnyebb ellenőrzés és a házi munkásság biztosítása céljából részükre házirendet írt elő. A szállásokról az igazgatóság pontos nyilvántartó könyvet vezet, amelyben a szállást jellemző minden körülményt bejegyeznek. Diákszállásaink általában gyengéknek mondhatók, aminek oka nagyrészt úgy a szállásadók, mint főleg a tanulók szegénységében rejlik. Tanulmányi állapot. A tanítás az érd. róm. kath. Státustól kiadott s az államival teljesen egyező tanterv szerint történt, nyelvgyakorló köröket tartottak a latinnyelvből a II., IV. és VI., a görögnyelvből a VI. osztályban. A VII. osztályba bevezettük az integrál számítást. A rendes tantárgyakon kívül az egészségtant, francia nyelvet, szabadkézirajzot, egyházi éneket, műéneket, gyorsírást, zenét és céllövést tanítottuk, ez utóbbit a VII. és Vili. osztályban és pedig 1926.