Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1913

— leszól az ének. Ez egy vékony pénzű, hebegő gyerek volt civil korában, de elment honvédnek, mikor Kossuth azt izente, még pedig tüzérnek. A pákozdi ütközetben azonban mikor füle mellett sivítoztak a golyók, nagyon furcsa érzések lepték meg s beszaladt a tábori szekerek közé. Az egyik tiszt rárivalt: Micsoda gyávaság ez! Nem restelli félni! — Te-te-teringettét — hebegte egész őszintén — én restellem, de ha nem tudom me-megállani! És ez a félénk, hebegő gyermek pár hónap múlva a szt.-tamási ütközetben már az első vonalban harcolt s Földváry Sándor ezredessel az elsők közt vágtatott be a füstölgő romok közé. Már akkor hős volt, a nyúlszív helyett oroszlánszív dobogott a keblében. íme egy példa, hogy mint alakultak át a lelkek. És hogy hazánk kibírta az akasztások, a főbelövések és a börtönök korát, én annak tulajdonítom, hogy az isteni gondviselés ilyen fiatalságot adott akkor nemzetünknek. És mindaddig, amig nem jön még egy ifjúság, amelybe visszatér az ősök lelke, amely érezni fogja, hogy ő nemes folytatása a márciusi ifjaknak, amely azzal a kötelességtudással tanul, fárad s foglalja el az életcsatalért, amely azzal a fanatikus hittel becsüli meg testét és lelkét, s fejti ki testének, szellemének, szivének képességeit, hogy azzal a hazának tartozik: mindaddig nem lesz gazdag, hatalmas, független Magyarország.

Kedves Fiaim! Nippon gyermekeit egy gondolat lelkesíti: a bushido. Minden japán gyermek azzal a gondolattal megy az iskolába, hogy ő lesz az a japán, akinek legtöbbet fog hazája köszönni. Ezzel a gondolattal keresik fel az európai egyetemeket, fanatikus szívóssággal tanulnak és szenvednek, érintetlenül hagyják az élet örömeit, mert úgy hiszik, hogy a hazát rabolják meg minden perccel, amit elvesztegetnek. És otthon minden japán azzal a komolysággal teljesíti hivatását, még a legutolsó is, mintha rájta fordulna meg a nemzet sorsa, mert a kötelesség teljesítés a fő s nem a hivatal nagysága. Mindenki tudja köziilök, hogy kis hivatalok nincsenek, csak kis emberek. S az a Japán 50 év alatt első állama lett Ázsiának s félelmes konkurrense a világkontinensen a vén Európának. Látjátok, hogy mit tesz a kötelességtudás? mit tesz a márciusi ifjak lelke?

Nem teszem fel a kérdést: megvan-e a mostani ifjúságban a kötelességtudásnak ez a tevékeny lelke ? mert akkor elborúl a lelkem a felelettől s még sűrűbb fellegek fedik el előlem a jövő Magyarország dicső arcát. De „szóljon az, hogy hallgatok“. Csak annyit mondok: itt az ideje a magábaszállásnak! itt az ideje a komoly gondolkozásnak! itt az ideje az elhatározásnak!