Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1912
r természetből, a tökéletesség utáni vágyból, magasabb aspirációiból keletkezik, melyek az alacsonyabb énnel folyton szemben találják magukat, épen úgy a keresztények tömegének szive, a keresztények társulása, az egyház mint a keresztény világnézet legfőbb képviselője minden törekvésében beleütközik az alacsonyabb ösztönök ellenmozgalmába. A testiség, a gőg, az önzés úgy az egyes emberben, mint a társadalomban állandó ostromot indítanak a felsőbb képességek és az ezeknek megfelelő tanok és törvények ellen. Ez legmélyebb oka annak a küzdelemnek, amely soha megszűnni nem fog és amelynek változatos fázisait a világ- történelemben ép úgy, mint az egyes ember életének történetében megtaláljuk. Szeretném azonban jellemezni, hogy miben különbözik ez a harc manapság a harc azon formáitól, amelyek közt korábban kellett megvívni? A küzdelemnek korábbi időszakaiban mindig belevegyült az egyház, a keresztény világnézet ellen küzdő örök erőfeszítésbe valami lényegében keresztény szólam, mindig belekerült valami gondolat, aspiráció, amely mellett elég erősnek gondolta magát, hogy belső tartalmával az eszmék csáberejével vegye fel a harcot. Hogy csak egy pár példát említsek: a reformáció korszakában egy'megtisztult kereszténység ideája csábított el sokakat azokkal a visszaélésekkel szemben, amelyek akkor az egyházban tagadhatatlanul előfordultak. A 18. század nagy szellemi forradalmai az észnek felszabadítása, a testvériség, a szabadság, az egyenlőség eszméivel szálltak síkra. A forradalmi elemeknek a keresztény világnézettel szemben az is segítségére volt, hogy az egyházat képviselő egyének nem tudták az egyház ügyét elég hamar elválasztani korhadt politikai és társadalmi intézmények megpecsételt sorsától. Mindezekben az erőfeszítésekben volt egy bizonyos ideális tartalom, mely ha jól megnézzük, igaz is volt, s amennyiben igaz volt, magával a keresztény világnézettel volt eljegyezve. A hibát csak abban kell keresnünk, hogy nem a keresztény világnézet őrének, az egyháznak tekintélye vezette, hanem épen annak ellenére akarták megvalósítását keresztül vinni. — 6 —