Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1912
r — Berzsenyi ismeretes szavai; Garay szerint pedig: „A cselekvésnek kora tűnt nekünk fel; Tenni a jelszó, szeretett barátim! A tavasz eljő mezeinkre, s minket Alva találjon?!“ Azonban a munka e pályáján, a szellemi foglalkozás e körén semmi korban sincsen teljes szünet, mert a szellem örökké tevékeny. De sorsunk, társadalmi helyzetünk sem tűrné, hogy magunkat nyugalomba helyezzük. Minden állapotnak, elhivatásnak és életkornak megvan a maga teendője; azért nemcsak korán, hanem állandóan, híven és kitartóan kell a foglalatosság ösztönét elsajátítanunk. „Ne gondold — mond Kölcsey a méltán híres Paraenesisben —, mintha a tanulás csak bizonyos időhöz, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjúkorunk oly szűk, oly sokféle tanulmányokkal elfoglalt, hogy gyors lefolyása alatt erős alapon épült tudományra jutni csaknem lehetetlen. Boldog ifjú az, ki annyira mehetett, hogy keblében a tudomány iránti szeretet állandó- lag felgerjedett s azon útakkal, amelyeken az ismeretek kútfejeihez eljuthat, megbarátkozhatott!“ stb.1) Imets azonban a gondjaira bízott intézeteknek anyagi ügyeit is szivén viselte. Sok kedvenc eszméjéről és tervéről kellett fájó szívvel lemondania a fenntartó alapok korlátolt anyagi helyzete, — tisztán beszélve — a szükséges pénz hiánya miatt, de még így is — nehéz körülmények között is sokat tett. „Az ő igazgatósága és vezetése alatt kísértetett meg ismételten a gimnáziumi úszoda kiépítése, alkalmas szilárd kertelésbe való tétele, a terület befásítása és a torna felállítása . .. ő tartotta fenn a gimnáziumtól a klastromig vezető oszlopos folyósót; és midőn a kettős intézet előtti rostélyos kerítést megújította, annak oszlopaira szilárd kőfedeleket helyezett és a gimnázium előtt enyhet adó díszes fákat nevelt: minden irányban iparkodott külsőleg is fenntartatni, ami tőle kitelhetett és az adott viszonyok között megvalósíthatónak látszott,“ folyton buzgólkodott a — 20 — 1) L. „Közművelődés" 1879. évf. 200 1.