Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1912

— 16 egyházmegyei számvizsgáló-bizottsági tag lesz. Ismét újabb teher nehezül vállaira. De Imets bírta, sőt szerette a munkát. Ő benne igazán érvényesült a latin klasszikus mondás: Labor ipsa voluptas!

Ez a sokoldalú és szakadatlan munkásság csakhamar meg is szerezte a méltányló elismerést és kiérdemiett kitüntetést Imets részére. Fogarassy Mihály püspök ugyanis a tanári pályán összevissza hat év óta működő Imetset a gyulafehérvári gimnázium igazgatójává nevezte ki. Jutalma volt ez a múltnak ugyan, de még inkább biztosítéka egy szép és eredményekben csakugyan dús jövőnek. Mert Imets meg is felelt a belé helyezett és mintegy előlegezett nagy bizalomnak. A nemes küzdelem és kitartó buzgalom, amelyet intézetünk előhaladása érdekében minden irányban kifejtett, meg is termette áldásos sikerét.

Az 1868-iki nagy szünidőben — akkoriban még augusztus és szeptember hónapok képezték az ú. n. nagy vakációt — Inets is Veszély Károly marosvásárhelyi plébános és kerületi főesperes felszólítására örömmel csatlakozott ahhoz a küldöttséghez, amelyet a Szent-László-Társulat bízott meg azzal a fontos feladattal, hogy Moldva — Oláhhonba utazva a moldvai kivándorlott székely faj rokonok és csángók viszonyairól közvetlen tudomást és tapasztalatot szerezzen s erről részletes jelentésben beszámoljon. A Szent László-Tár- sulat kiküldöttei: Kubinszky Mihály (mint nagyprépost és felszentelt püspök halt meg Kalocsán), Müjer Károly ügyvéd és előkelő kath. író és Veszély Károly főesperes, plébános valának. Ezen hivatalos küldöttséghez csatlakoztak még Kovács Ferenc gyulafehérvári theol. tanár (mint pápai pre- látus, apát, főesperes, plébános halt meg Marosvásárhelyt) és Imets F. Jákó. „Veszély, Imets és Kovács utazása Moldva- Oláhonban. 1868. Marosbásárhelyt, 1870.“ címen megjelent munkában számolnak be ezen tudományos ekszpediciój tikról. Veszély K. írta a Bevezetést, amely jóformán statisztikai adatokra szorítkozik (I. XX. 1.); Kovács F. a csángóknak inkább vallásügyi viszonyait tárgyalja (1—119. 1.); a mü derekát és javát Imets útinaplója képezi (1 —197. 1.), amelyben rendkívül becses történelmi és ethnográfiai adatok van-