Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1912
— 11 — nyos Akadémiában s én is ezen szép és igaz szavakból indulok ki, midőn Imets Fülöp Jákó apátkanonokról, gimnáziumunknak egykori tanáráról, majd igazgatójáról, 1892-től pedig püspöki biztosáról kívánok kegyelettel megemlékezni. És Imets csakugyan hasznos műveket alkotott az élő s utónemzedék javára. Igaz ugyan, hogy munkái egy része felett ma már napirendre tér a magyar poézis s a történet- írás; de azért nagy hatást gyakorolt azokkal a hazai ifjúságra, mely megtanulta tőle és műveiből a nemzeti hagyományokhoz ragaszkodni, azokat ápolni és megbecsülni s azt a klasszikus világnézetet, mely Magyarországnak valóságos dajkája vala, tárgyban, formában egyaránt tisztelni. * Imets Fülöp Jákó, Tusnádon (Csík vm.) született 1837. november hó 12.-én, székely közjogi megnevezés szerint, nemes lófő (primipilus1) szülőktől, név szerint Nagy Imets János és Kováts Katalintól. A Gondviselés Imetset kiválóan jó és derék szülőkkel áldotta meg. Vallásosak, munkásak és takarékosak voltak s ez a hármas jellemvonás illik többé- kevésbbé az igaz székelység zömére. A székely nép, elsősorban és kiváltképen a fajtiszta Csík a leviharzott századok küzdelmei között a mai napig való fenmaradását vallásosságának, katholicitásának köszöni. Egy rövid reflekszió a történelemre megvilágítja ezen tényt. A magyar és vele osztályrészes székely nemzet, mint nemzet Nagy Lajos és Mátyás idejében volt katholikus hitében a legerősebb s egyúttal elsőrendű keleti hatalmasság. Ezen korra esik művészi és ipari fellendülése is. Ekkor volt igazán nagy és hatalmas a magyar. A mohácsi vész s 1) A székelyek nemzeti Öshagyományaik s Verbőczy szerint külön törvények és szokások szerint élő, kiváltképen való nemesek, ,,hadban szolgáló emberek“ ; „vitézlő rend“ a székelység neve. Kezdetben lovasok és gyalogosok, de egytöl- egyig nemesek voltak. Egyenlő szabadsággal bir mindenik. A XV. század okmányaiban már kifejlett harmadik osztály is jelenik meg s az egész székelység a római hadi szolgálat neme szerint ezen három osztályra oszlik: primores — főnemesek, primipili = lófök vagy lovasok és pixidarii = gyalogok v. gyalog puskások. A hadi szolgálatot illetőleg az első rend bandériumot állított s a felkelő seregnek kapitányai, vezérei belőle teltek ki, a második rend saját felszereli lovaival s a harmadik is saját fegyverzetével ment a harcba,