Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
50 Á Copia verborum — a műnek első része — az irálytanra vonatkozó szabályokat öleli föl. A gyakorlás mikéntjére nézve az az Erasmus javallása, hogy a tanulók többen álljanak össze, válasszanak ki néhány mondatot és azokat minél többféle alakban mondják el. Krotoni Miló lebeg az ő szeme előtt, aki egy gondolatot kétszázféleképen is ki tudott fejezni. Ennek a célnak elérésére hasznos az is, ha a tanuló görögről latinra fordít, ha a verset átteszi prózába, a prózát meg más-más méretű versekbe változtatja. Gyakorta kell forgatnia azon kiváló irók műveit is, akik a dicendi copia-ban kiválnak. Erasmus utasításai különösen a mű első részében nagyon helyes észrevételeket foglalnak magukban a rokonértelmű szavakról, a szokatlan, költői, régies, elavult, idegenszerű és divatos kitételekről. Majd a variálás módjaira tér át és számos, a a latin nyelv legfinomabb sajátságait felölelő megjegyzésben ad útmutatást a gondolatoknak minél változatosabb kifejezésére. Nagyszámú formuláiban a már Colloquiumainál is említett módon egy-egy mondatot vagy kifejezést számtalan alakban mond el. Az efféle formulák száma mintegy kétszázra megy. A műnek második részében (Copia rerum) arra ad utasítást, hogy miképen lehet a tételt részeléssel, az okok felsorolásával, a körülmények beszövésével, kitérésekkel, bizonyítékokkal, példákkal, idézetekkel, állatmesékkel stb. kifejteni. A tanító eljárás szempontjából legérdekesebb a példák gyűjtését tárgyaló szakasz. Ebben E. azt ajánlja az ifjúnak, hogy olvasmányaiból ktilömböző szempontok szerint gyűjtsön példákat, hogy midőn majd szónoki minőségben fellép, bő példatár álljon rendelkezésére. A bűnök és erények fajain kívül ilyen címek szerint lehet a példatárt megalakítani : tisztes öregség, élénkség az öregeknél, öreges ifjak, szerencse, kiváló emlékező tehetség, hirtelen halál, önkénytes halál, ékesszólás, alacsony sorsból felemelkedés, nagy testi erő stb. Ilyenek még a következők is: a népuralom-e jobb vagy a monarchia? Kiki a maga szerencséjének a kovácsa. Az öregségre legjobb utikészlet a műveltség. Ha olvasás közben bármit is talál a növendék, ami a fölvett fogalmakra vagy mondásokra vonatkozik, mindjárt feljegyzi. Ily módon jobban bevésődik elméjébe, amit olvas és az olvasmányainak is jobban hasznát veszi. A
