Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

25

sokkal festi azt a kegyetlen, az emberi élettel nem törődő gon- datlansa'got, melyet a Montaigu-collegiumban tapasztalt. Idéztük is feljebb, hogy minő következményekkel járt a növendékek koplaltatása vagy élvezhetetlen ételekkel tartása. Ezzel a gyilkos fösvénységgel szemben azt hangoztatja, hogy a táplálkozással, kerülve minden duskálkodást, kellő életerőt kell nyújtani a testnek, hogy a tanulással járó fáradalmakat elviselhesse. Sőt kimondja, hogy az életfenntartására szükséges dolgoknak, ú. m. az egészséges lakásnak és egészséges táplálékoknak megvonása, kegyetlenség, sőt gyilkosság. „Talán hiányzik az ölő szándék, de megvan maga a gyilkosság. Minő bocsánatra számíthatnak az oly elöljárók ? Aminőre számíthat az olyan orvos, akinek vastag tudatlansága következtében a beteg elpusztul. De azt az ellenvetést lehetne tenni: „Senki sem kényszeríti őket erre az életmódra. Önkényt jönnek és esedeznek fölvételért, s aki unja a szigorú tartást, szabad eltávoznia!“ Minő barbár felelet! Azt követelik tehát, hogy az ifjak jobban tudják, mi válik javukra, mint egy tudós, tapasztalt és előrehaladott korú férfi ... Ez a bánásmód nemcsak szegényeket tett tönkre, hanem sok jómódú szülőnek gyermekét is és sok jó tehetséget semmisített meg.“ Tél közepén az éhes növendékek egy kis kenyeret kaptak, az ivóvizet egy oly kútból kellett hordani, melynek dögleletes vize veszedelmes volt az egészségre, noha hidegsége miatt már anélkül is az lett volna. Mennyi rohadt tojást, mennyi romlott bort kellett elfogyasztani. „De nem azért említem föl ezeket, mintha az intézetnek rossz hírét akarnám költeni, hanem azért, hogy óvjak másokat attól, nehogy zordon szigorúságukkal a tapasztalat an és gyenge testalkatú ifjúságot veszélynek tegyék ki!“1) Erasmusnak a testi nevelést illető nyilatkozatai, ha nem épen nagy terjedelműek is, azt mutatják, hogy ő a józan középszernek az embere, aki azt kívánja, hogy a testet, kerülve el- puhítását vagy elgyengítését, alkalmassá kell tenni a szellemi munkák végzésére. Aeneas Sjlvius (II. Pius pápa) Tractatus de liberorum educatione c. művében (1450.) sokkal részletesebben szól a test neveléséről s nagyobb nyomatékkai emeli ki a versenyjátékok és katonai gyakorlatok fontosságát, azonban ne feledjük, hogy ő a leendő magyar királyfi számára írja utasításait, 1) Colloquia. Op. 1. 806—807.