Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

az egész tudós világ vezetését kezében tartja, azt kívánni, hogy magát egy majdnem 20 évvel fiatalabb ember alá rendelje, kinek neve néhány évvel azelőtt még sehol sem volt hallható, kivéve az Elbe melletti, műveltségben hátramaradt helyet. Annál kevésbé méltányos az iiélet, mivel Luther épen nem arra felé in dúlt, ahová Erasmus akart jutni. Erasmus szemében mindig az volt a vezérlő eszme, hogy megújulás az egyházban, a történeti életnek adott és szükséges formája nála a római katholikus egyház, ez a művelődés és erkölcsiség hordozója Nyugaton. Az egyház szétrombolásában nem tudott semmi jót látni.1)

Szükséges volt Erasmus életének e rövid áttekintése, hogy annál inkább megérthessük munkásságának azon oldalát, mely- lyel az iskolai életnek, a nevelésnek, a módszernek javításán fáradozott és a hatást, melyet kortásainak nézeteire gyakorolt. Művei számtalan kiadásban forogtak közkézen és így az ő eszméi a legnagyobb körben terjedtek el. Ebben is áll az ő pedagógiai működésének legnagyobb érdeme. Ugyanis őt nem tekinthetjük az újabbkori pedagógia megalapítójának, ő inkább műveiben elszórva megújítja a régieknek : Piutarchosnak, Quintili- anusnak, Platonnak és Aristotelesnek a nevelésre vonatkozó gondolatait és műveinek példátlanul álló elterjedésével beviszi azokat kartársainak gondolkozásába. Ha nem is alkotott egy rendszeres, és a nevelésnek minden ágát magában foglaló pedagógiai munkát, mindazáltal műveiben szétszórva megtaláljuk a nevelésnek majd mindegyik kérdését. Amittanítványa, Vivesehnéle- tileg és egész rendszerben kifejtett, amit Melanchthon, Sturm és mások gyakorlatilag igyekeztek megvalósítani, mindannak csiráját megtaláljuk Erasmus pedagógiájában. Az újabbkori vívmányok legtöbbjének alapelvei tőle származnak s a philanthropizmus eszméi bár elszórva, de meglepő teljességgel fellelhetők műveiben, a hogyan később Rousseaunál, Basedownál kifejtve látjuk.

Erasmusnak ifjúkori fejlődése, később meg pályája elég alkalmat nyújtottak, hogy a nevelés kérdéseivel foglalkozzék. Említettük már, hogy mint öt éves gyermek az utrechti káptalani iskolába került, ahol kevés hajlamot mutatott a középkori iskolai tudományok iránt. A tanulók sok olyasmit tanultak, amit

1) Paulsen : Geschichte des gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen u. Universitäten 1. köt. 181. 1.