Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

110-— Á Bold. Szűz pártfogását sokszor tapasztaltam ; közbenjárása vette el a rám mért, végzeteseknek látszó csapások élét. Az 0 csodaszerül közbelépése tartott vissza kétszer is veszedelmes ballépésektél. Cs. E. főgímn. tanár.

— Ha nem lett volna részem a lelkeket megtisztító, nemesebb régiókba röpítő kongreganista összejövetelekben, ma talán künn, a nagyvilágban, elzüllve kóborolnék . . . Mindannyiszor, valahányszor a bukás szélén álló ember lelki állapotában értéktelennek látszott az élet, feltámadt a gimnazista által felállított életcél lelkemben és a joghallgató értéket látott újra a saját életében is. J. 1. ügyvédjelölt.

— Mária lovagja vagyok. Ez a tudat üdvös impulzusokat gyakorolt reám. P. I. s. lelkész.

— Mária jóvoltából terveim, kívánságaim mind teljesültek. A benső vallásos érzést fenntartottam s az egyház negyedik parancsának évenként többször teszek eleget. D. J. vármegyei aljegyző.

— Különös tisztelője vagyok és maradok a Bold. Szűznek.

K. A. s. lelkész.

— Hogy szivemet, modoromat, passzióimat a társas érintkezésben finomabb, gyöngédebb ízlés, nagyobb altruizmus irányította, mint évekkel ezelőtt, a kongregációnak, házi neveltetésem kiegészítőjének köszönöm, valamint azt is, hogy az egyetemen a közelfekvő elzülléstől megmenekültem. D. J. tanárjelölt.

— Magasztos papi hivatásomra az első impulzust akkor nyertem, mikor kongreganista lettem. B. 1. káplán.

— A kongregáció ájtatossági gyakorlatait körülményeimhez képest most is teljesítem. Az egyház mellett még kiizdel mek árán is kitartó, ellenségeivel nyíltan és bátran szembeszálló katholikusnak érzem magam. D. Z. szigorló orvos.

— A kongregációnak köszönöm a legnagyobbat — papi hivatásomat. B. G. káplán.

— A kongregációnak is köszönhetem, hogy a kamaszkor többé-kevésbbé nehéz évein szerencsésen átestem. A gyulafehérvári három év jellemem, gondolatvilágom alakulására elhatározó befolyással volt. K. B. joghallgató.

— Hogy ellen tudtam állni sok csábításnak a múltban és jelenben, jó szülőimen kívül a fehérvári szemináriumnak és a kongregációnak köszönhetem. N. L. katonai akad. hallgató.