Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1909
o ben felhasznállak az alkalmat, hogy vallásos hitüket erősítsük, érzelmeiket mélyítsük, s a bensőséges vallási meggyőződésnek kifejezést adjunk. ltjaink fogékonyaknak mutatkoztak e törekvésünkkel szemben s minden kínálkozó alkalommal buzgók voltak a vallásos élet gyakorlásában. Örömmel vettek részt nemcsak a kötelező vallásgyakorlatokban, hanem nagy számmal jelentek meg a nem kötelező ájtatosságokon is. A katholikusok, a téli időszak kivételével, naponkint szentmisét hallgattak. A rendes diákmise hétköznapokon VsS-kor, vasár- és ünnepnapokon 8 órakor volt; mivel pedig a kápolna szűk volta miatt egyszerre az egész ifjúság nem férhetett el, a finövelőintézetben lakók külön és korábban jártak misére. Vasárnap szent mise után exhortatió volt külön-külön az 1—III. és IV—Vili. osztályosok számára. Nagyobb ünnepnapokon a 9 órás szentmisén és szentbeszéden jelentünk meg a székes- egyházban. Részt vettünk az egyházi évben tartatni szokott körmenetekben és házi kápolnánkban végeztük az októberi és a májusi ájtatosságot. Rendes gyónását ifjúságunk a szabályok értelmében négyszer végezte együttesen. A húsvéti gyónást március 9—13-ig tartó lelkigyakorlat előzte meg, melynek vezetője P. Schlik János jézustársasági atya volt; egyesek gyakrabban is gyóntak. Többen voltak, kik hctenkint, sőt naponkint járultak az Oltáriszentséghez. A nem kath. vallású tanulók külön vallásfelekezeti hitoktatóiktól nyertek tanítást és saját egyházuk ünnepein szintén részt vettek s teljesítették vallási kötelességüket. Fegyelmi állapot. Az ifjúság magaviseleté általában elég jó volt, ámbár egy-két tanulót könnyelműségük miatt magasabb fokú büntetéssel : igazgatói megrovással, egyet tanáriszék elé idézéssel kellett sújtani. Feltűnő, hogy ez évben több ízben fordult elő nemcsak apróbb tárgyak : ceruza, toll, hanem óralopás is, ez utóbbi tornaórák idején és hogy bármennyire igyekeztünk azon, a tettest még sem sikerült kinyomoznunk. Az ifjúság elhelyezése. Ifjúságunk egy kisebb része a gimnáziummal kapcsolatos finevelőintézetben, nehány a papnövelő házban volt elhelyezve, nagy része azonban magánosoknál fogadott szállásokon lakott.
