Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1908

51 tér is. Válogatott egyházi beszédeit 1904. óta (a beszerzés ideje!) még nem vette tanuló a kezébe. Kalauzát sem forgatják. Nagy irói jelességeit szépen meg lehetne ezekből ismerni, tartalmából pedig mennyi épületes okulást lehetne meríteni ! Kettős haszon jár vele: lelki és szellemi. A jó öreg bibliafordító Káldi akár ne is volna a könyv­tárban. A 16. és 17. század vallási küzdelmeibe az ő egyházi beszédei nagy fénnyel világítanak bele, tősgyökeres magyar­sága ritkaság az ő korában, mindenképen érdemes vele fog­lalkozni, de hát a tanuló figyelmét és érdeklődését ma már egyéb dolgok kötik le. Sok érdekes könyv van örök veszteglésre kárhoztatva. Nem olvas el egyet ezek közül az sem, akiknek a kezébe nyom­juk. Mert az olvasásban valami hagyomány uralkodik : mindenki csak jó könyvet szeret olvasni. Ez a jó könyv pedig nem más, mint valami érdekfeszítő regény, mely a maga izgalmaival egé­szen lefoglalja, magával ragadja, ismeretlen semmiségbe viszi az ifjú olvasót. Gyakran lehet tapasztalni, hogy a különben szorgalmas és jó tanulók is néha hetekig ellankadnak, figyelni nem képesek, még tanulni se, mert idegen területre tévedt a gondolatuk. Bizonyára valami jó könyv akadt a kezükbe, amely­nek a hatása nyomban mutatkozik. Az olvasásnak ezen a hagyományán ideje volna már vál­toztatni. Kegyeletre kell tanítani az ifjúságot, hogy ne feledje cl történelmünk nagyjait, hanem igyekezzék mííveikből, alkotásaik­ból megismerni és megérteni őket, hogy aztán tisztelni és cso­dálni is tudja. Jellemképző munka ez, s a magyar ifjúságnak ilyen munkára van szüksége. Az iskolai ünneplések üresek, tar­talmatlanok, külső csillogása belső semmiségnek, kegyeletesek vagyunk látszólag, lélek nélkül. Az az igazi kegyelet, ha ta­nulmányozzuk, megértjük nagyjainkat, ha nemes gondolatok, érzelmek és elhatározások támadnak bennünk, hogy csak jót, hasznosat cselekedjünk úgy a magunk, mint a haza javára. Nem olvassák a természettudományi könyveket sem. A ki ismeretekre törekszik, látó körét tágítani akarja, annak lehetetlen ezeket mellőzni. Igaz, hogy nem függnek oly szorosan össze a vég- . zett tanulmányokkal és irodalmi elméletekkel, mint pl. a regény, de több haszonnal és kevesebb veszedelemmel járnak. Mindaz­4*

Next

/
Thumbnails
Contents