Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1907

3b

Ásványtan. Heti óraszám 3. A levegő, víz és kén áttanulmányozása után az egyszerűbb chem. fogalmak (fizikai és ebem. tünemény, elem, vegyület, keverék, állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye, parány, tömecs és chem. képlet) megállapítása. A nevezetesebb ásványok, fémes és nemfémes elemek, fontosabb savak, lúgok és sók ismertetése után a chem. átalakulás, vegyérték, gyök. chem. egyenlet, bázis, sav és sófogalmának levonása. Kristályrendszerek. Az ásványok fizikai és vegytani sajátságai közti összefüggés. Közönségesebb szerves vegyii- letek. A levegő, víz, vulkán és élet geológiai hatása. A közönségesebb kőzetnemek és a föld történelmének korszakai. Kk. Ásványtan és chemia középiskolák VI. osztálya számára. Irta Szterényi Hugó dr. Tanította Csibertics Imre.

Mennyiségtan. Heti óraszám 3. a) Algebra: Az V. osztály anyagának ismétlése után a hatványozás általánosítása. Nulla, negativ és tört hatványkitevők. A logarithmus. Exponentiális egyenletek. A számrendszerek. Az arithmetikai és véges geometriai haladvány. b) Geometria: A szabályos sokszögek tulajdonságai és ezek alapján a kör és részeinek kerülete és területe. A szögfüggvények értelmezése és főbb tulajdonságaik. A derékszögű és ferdeszögű .háromszög megfejtése. A földmérésre és magasságmérésre vonatkozó fontosabb feladatok. A szabályos sokszögek megfejtése. Kk. Algebra és Geometria. Irta Borosay Dávid. Tanította Szporni János.

Testgyakorlás. Heti óraszám 2. Tananyag mint az V. osztályban. Tanította Bihary Béla.

Heti óraszám 30.

Hetedik osztály.

Osztályfőnök : Rass Károly.

Vallástan. Heti óraszám 2. Az egyház tanítói, papi és királyi működése és ezen hármas működésnek hatása az egyház alapításától a legújabb időkig. Kk. Egyháztörténelem. Irta De- rnény Dezső. Tanította Fejér Gerö dr.

Magyarnyelv. Heti óraszám 3. A magyar nemzeti irodalom fejlődésének ismertetése 1820-ig. A magyarnyelv rendszerének