Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1906
46 jó, Tóthi Szabó Gyula jó; a IV. oszt.-bán : Barbácsy József jeles, Chirille János jeles, Papp Sándor jó, Veress Gy. jeles, Russ Miklós jeles, Todorutiü Viorel jeles; az V. oszt.-bán : Gagyi Pálfi Gyula jeles; a VI. oszt.-ban : Beszteri János jeles, Ákontz Ernő jeles, Lengyel József jeles, Nagy László jeles; a VIII. oszt.-ban : Nagy Albert jeles, Germán Gyula jó, Szporni János jó. Tanította Reithófer Jenő. Gyorsírás. Heti 1 óra. Levelezési gyorsírás. A tanulók két csoportba voltak beosztva, kezdők és haladók csoportjába, heti egy órában. A haladók csoportjában voltak: Buder Ferenc jó, Kuti Albert jeles, Koller Győző jeles, Lőcsey László jeles, Ra- fain Antal jó, Rác Gábor jeles, Forgách Balázs gr. jeles, Rejőd Tibor jeles, Székely Gyula jeles, Nagy László jeles, Pietsch István jeles. A kezdők csoportjában tanultak: Ákontz Ernő jeles, Kaluza Ignác jeles, Rózsa Károly jeles, Réthy János jeles. Az oktatás ingyenes volt. Tanította Rass Károly. Ének. I. csoport. Heti óraszám 3. Elméleti rész. A zene alaphangjainak ismertetése. A hegedű (Violin) kulcs és a hang- rendszer. Az 5 vonalnak és 4 köztérnek ismertetése és begyakorlása. A segédvonalak. A hangjegy alakja és értéke. A különféle ütemnemek. (Taktus.) Az ütem felosztása és gyakorlása. A szünetjelek (pauzák) alakja és értéke. A pontozott hangjegyek. A szakgatott (synkopált) hangjegyek. A kötelékek (ligaturák.) A kiilömböző alakító jegyek (emelő, leszállító és feloldó jegyek.) Intonatio vagy hangtalálás. Nehány előadási jel ismertetése. Éneklés hangjegyekből. A szent Gergely-féle ének (római Choral) legszükségesebb alapelmélete. — Gyakorlati rész a Renner-féle falitáblák alapján. Hangtávolságok (intervallok.) A hanglétrák (skálák.) Dur és moll ismertetése. Gyakorlatok különböző alaphangokból. Uniszónó éneklés, kettős, három és négyszólamú éneklés. — A múlt évekről 18 darab négyszólamú éneket ismételtek az ifjak; újat tanultak 14 darabot. II. csoport. Heti óraszám 2. Elméleti rész. Színezetes (chro- matikai) fokozat. A kemény (dur) és lágy (moll) hangalak skálái különböző alaphangokból. Az ötödkor. A kettős felemelőjegy és kettős leszállítójegynek ismertetése. Hangköztan (a hangközök megfordításai.) A „Solmisatió" és „Solfeggio“ vagy Voca- lisatiónak az ismertetése és gyakorlása. A basszus kulcs ismer
