Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905
Üt Menny és föld mindenható Ura, országok Gondviselője, nemzetek Atyja! magyar hazánknak igaz javát lelkűnkben óhajtván, mély hódolattal borulunk oltárod elé, hogy a boldogságos szűz Anyának, Magyarország örökös Nagyasszonyának és szent királyainknak közbenjárása által elfogadd kegyelmesen könyörgésünket. Amit Róma költője kívánt a város évszázados ünnepén hazájának, megismervén a tiszta ész világánál a nemzetek erejének igazi alapjait, — mi is azért könyör- günk Te hozzád! Adj az ifjúságnak szűzies lelki tisztaságot; adj tisztelettudást és alázatos, tanulékony lelkületet, hogy a tanulmányokban és minden lelki nemességben valóban előre haladjanak. Védd meg őket a megcsalattatástől, amelybe őket azon eszméknek zűr-zavara, hamis fénye és látszata hódíthatja, amely eszmék az evangéliumot nem ismerik. Erősítsd meg lelkűket, hogy a rossz példa csábító vonzalma reájuk hatással ne legyen; hogy a szerelmi olvasmányok, léha udvarlások, senyvesztő dorbézolások örvényeit kikerüljék és ezek helyett megszeressék elviselni a testnek fáradalmait, meggyőzni annak kisértéseit és veszélyeit. Hogy így meglegyen a kitartásuk nemesen betölteni a békében állásuk kötelességeit, legyen el nem ernyedt erejük viselni, ha kell, háborúk fáradalmait. Megmenekedjenek az önzés rút és keresztényiden szellemétől és szeressék a javát mi szegény népünknek. Ne féljenek a béke munkáiban egészségüket, a csaták mezején életüket mások javáért föláldozni, mert nem kell félniök Tetőled és a Te ítéleteidtől. Kerüljék ki a dologlo/anság és erkölcstelenség aljasságát, hogy a gerinctelen csúszásmászás és a tettetés aljasságától is szabadok maradjanak.