Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

XL.

Leverrier volt az, aki a Neptun bolygónak pályaelemeit és helyét az Uranus pályájának háborgásaiból tisztán mathematikai úton meghatározta. Számítását közölte Gall berlini csillagásszal, aki ugyanaznap 1846. szept. 23-án este az új bolygót igen közel a kiszámított helyhez meg is találta.1)

„Leverrier-t hazájában „klerikálisának ismerték és gúnyolták. Sírja fölött Tresca tartott beszédet és ezt mondta róla: Az Égnek tanulmányozása megeró'sítette ó't élő keresztény hitében. Ugyanezen alkalommal Dumas is beszélt és így nyilatkozott: Megadatott neki, hogy halhatatlan művének utolsó lapján az utolsó szót életének utolsó órájában írja meg hálájának ezen áhílatos szavaival együtt: Most bocsásd el Uram a te szolgádat békességben.2)“

Hajoljunk meg tisztelettel és mélyen véssük szivünk benyomásai közé e nagy férfiak jellemének Hűséges vonását. Okot a valóság- szemlélete alázatosokká tette, alázatos szivüket a magasságba Istenhez emelte.

„Ők nem adnak okot senkinek annak az elképzelésére, hogy a jellem méltósága és a tiszteletreméltó életmód a lángelméjű férfiúnál mellékes valami, vagy

szüntette meg ez eredmény a játékszenvedélyt; először, mert a játékosok nem használták még e szert; másodszor mivel szeretvén szenvedélyüket, nem is akarnak meggyógyulni. Leg- többnyire így van a dolog az istentagadással is. Nem akarják ismerni és félni az Istent, hogy szabadon vétkezhessenek. Nem igazságszerető, deduktiv szellemek. De igaza van a francia írónak, aki a mai színpad és szépirodalom hatását tanulmányozta és fölkiáltott: Nem a mathematikusok és fizikusok tették istentelenné, erkölcstelenné, vallástalanná Franciaországot. — (Művét ismerteti a Budapesti Szemle valamelyik 1901. előtti évfolyama.)

1) Kövesligethy: Mathematikai és csillagászati földrajz 522. 1. — Polikeit: Astronomia. 69. 1. (Polikeit e szép kis műve igen kedves olvasmány a gimnáziumok felsőbb osztályai számára. Kapható Pozsonyban Stampfelnél. óra kötve 2 korona.)

2) Kneller. i. m. 90. 97. 1.