Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

LXI.

várt tartott országgyűlésen — sok és kiváló munkássága révén már neves ember — mint Hátszeg városnak követe vesz részt.

Jöttek a szabadságharc dicsó' napjai. K. Török Antal ekkor is igaz hazafinak bizonyult. Karddal, tollal és buzdító szavaival egyaránt küzdött a haza szabadságáért és függetlenségéért. A gyászos fegyverletétel után több hónapon át mint a császári kormánytól körözött egyén a görgényi havasok közt Matskásy László jó barátjánál lelt menedéket; nemis kapott volna kegyelmet, ha kézre kerül; hiszen eltekintve attól, hogy az erdélyi hadjáratban a lehető legtevékenyebben vett részt — amit elvégre minden jó hazafi megtett —, ő volt — mint titkár — a Beöthy és Csányi kormánybiztosok aláírásával megjelent hazafias — az osztrák szerint: forradalmi — kiáltványoknak és rendeleteknek a szerzője.

Hosszas éveken át működött ezután Török Antal Kolozsvárt a báró Bornemisza-családnál jogtanácsosi minőségben. 1860-ban Alsófehér vm. alispánjává választották ugyan, de a Schmerling szisztéma beálltakor mint igaz magyar ezen állásáról lemondott és újból Kolozsvárra, nemsokára pedig megykeréki falusi birtokára költözött. Itt várta a gazdaságnak s tanulmányainak élve a jobb kort, a szebb jövőt.

1867-ben — az alkotmányos élet helyreálltakor — közfelkiáltással újból vármegyénk alispánjává választják. Azonban csak rövid ideig viselte ezen terhes tisztséget. Visszavonul birtokaira és ott él csendesen, de élénk figyelemmel kisérve megyénk és hazánk felébredésének és megújhodásának ezen újabb korszakát. A vármegye közönségének bizalma 1879-ben újból feléje fordul, midőn őt árvaszéki elnökké óhajtja. Török Antal a közóhajnak