Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904
XLVIII. hazánk nemzetgazdászati és ipari fejlődésének nagy szüksége van. Ilyen szünidei testi foglalkoztatással, testi neveléssel járulva az iskola testi nevelésének hatásához és eredményéhez tesszük fiaink testét igazán intelligenssé. Ez pedig szülői kötelességünk, mert az életre fiaink testét épen úgy kell előkészítenünk, kiképeznünk, mint az értelmüket, hogy a kettő egyaránt alkalmas legyen később az életben végzendő bármely részleges munkára; mert úgy kell őket testileg fölnevelnünk, hogy testük engedelmes és bátor eszköze legyen lelkűknek és hogy erkölcsös akaratuknak mindig feltétlen rendelkezésére álljon. (Törn- green.) Másrészt a helyes testi nevelés rendkívül fontos fiainknak jövő erkölcsi életére is különösen azon korban, amely a veszélyeknek leginkább van kitéve. Fiainknak kellő testi kiképzése ugyanis hatalmas ellenszer az érzékiség elleni küzdelemben, mert azon nagy időbeli különbség elteltekor, amely a testi érettség természetes időszaka és a keresetképesség kulturális időszaka (Kant szerint átlag 10 év) között van, az egészséges, fejlett, erőteljes testnek nagyobb az ellenálló képessége a szervi dispozicióktól nagyon is függő érzéki bűnök ellen. — amelyeknek most számtalan szülő vigasztalhatatlan bánatára oly sok szerencsétlen fiatal ember esik áldozatul, — mint a beteges, fejletlen, elhanyagolt, nem edzett testnek. Végül a helyes testi foglalkoztatásnak megvan a maga gyógyító hatása is, mert összhangot, egyensúlyt teremt a test erői közt, s így az esetleges testi hibákat, szervi fogyatkozásokat megjavítja vagy további fejlődésükben megállítja. Ha pedig nagyobb betegségben szenved a fiú, akkor épen a szünidő alkalmas a radikális gyógykezelésre. Most megalakult nálunk e célból a
