Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

Hogyan foglalkoztassuk tanulóinkat a nagy szünidőben.

A főgirnn. 1905. évi május hó 21.-én tartott első szülői értekezletén előadta: Kdrpiss János, főgimn. tanár.

Nálunk most kezd tulajdonkép kifejlődni a komolyabb társadalmi érdeklődés az iskola és ezzel általában a nevelés ügyei iránt. Az iskola — igaz — még mindig csak mostohaleány, hamupipőke a többi hazai intézmények között, de már különösen az angol és német nemzet racionális haladása lassankint meggyőződtél arról, hogy a nevelésügy volna valójában állami életünknek egyik legfontosabb kérdése. Társadalmi és tudományos életünknek vezető emberei immár kezdik belátni, hogy szinte hiába javítjuk intézményeinket, ha magát az embert, magái a nemzetet meg nem javítjuk. Ezt a munkát pedig első sorban az ifjúság helyes nevelésén kell kezdenünk, mert csakis a jól nevelt ifjúság lehet állami, egyházi, társadalmi életünk fennállásának, a magyar nemzeti fejlődésnek és ezzel az általánosabb boldogulásnak egyedüli biztos záloga.

Sajnos azonban, hogy most még úgyszólván a kezdetnek legkezdetén állunk, s nálunk talán még sok időnek kell elmúlnia addig, amíg közmeggyőződéssé lesz az, hogy hazai állapotaink javításának egyedül biztosan célravezető módja az ifjúság lelkének erkölcsi megneme- sítése, s hogy azt, a mit a jelenben a múltnak nagy