Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

XXXIX.

valláshoz; ez volt életének központja.1) Ugyanez ismeretes Dupin felől is.2)

Kneller még sok nagy mathematikus és csillagász vallásosságát és jellemét ismerteti. Én még csak Herschel és Leverriev csillagászokat említem. Neveik a középiskolában is ismeretesek. Herschel nemcsak istenfélő, hanem igazán jámbor férfiú volt. A materialisták tanításait megvetette, ha látszatra még oly tudományosak voltak is.3)

1) Kneiler, u. o. 64. 66. I.

2) U. o. 68.

3) Kneller, 90. I. ■—A „valószínűség“ mathematikai meggondolása kizárja és nevetségessé teszi azt a materialista vé eményt, hogy a világ épen így, amint létezik, az atomoknak, egészen esetleges és véletlen találkozása és vegyülése által keletkezeti.

A valószínűség-számítás annak meghatározásával foglalkozik, mennyi reménnyel, mily mértékben várhatjuk, hogy több lehetséges eshetőség közül épen egy bizonyos eset következzék be; hogy pl. a 32 kártya közűi épen pirosat húzzanak. Harminckét kártya között 8 piros van, tehát mindössze 8 kedvező húzás lehetséges, az összes lehetséges húzások száma pedig 32. Minél több a kedvező esetek száma és minél kevesebb az összes lehetséges esetek száma, annál nagyobb a kedvező eset reménye, valószínűsége. A valószínűség nagysága tehát egyenesen arányos az összes kedvező és fordítva az összes lehetséges esetek számával. Tehát amazok száma számlálónak, emezeké nevezőnek kerül. A fölhozott példában v = A _ 1 Remélni lehet, hogy 4 húzás között egy piros lesz. Ki tudná elgondolni a világ összes atomjainak számát és ezeknek minden lehetséges helyzetét? Két elem egymás mellett két helyre kerülhet: ab és ha; három elem már 3.2=6-félekép helyezkedhetik el, négy elem 4.6=24, öt elem 5.24=120, b elem 6.120 720-féleképen stb. Eddig az atomok elhelyezkedését csak egy irányban, egy sorban szemléltük, pedig az a síkban végtelen sok egyenesben, a térben ismét végtelen sok síkban történhetik. Tehát az atomok összes lehetségeselhelyezkedéseinek száma végtelen sokszorta végtelen nagy. Ezek közül az összes kedvező esetek száma egy. A valószínűség tehát, hogy önmagától épen a jelenlegi egyenetlegy világrend- szer alakuljon az összes lehetségesek küzül v = i = 0. (Lásd Rajner Lajos értekezését Magyar Sión 1873. szept. és decemberi füzet. Nilkes : Hitvédelmi fegyverek 1904. 34. lap.)—Amperének a szerencsejátékra vonatkozó valószínűségi vizsgálatairól azt mondja Arago, hogy képletei megingathatatlanok. Mégsem