Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

XXXV11. Ha Cauchyról többet nem mondok, nem azért tör­ténik, mintha életének fényes példáit e nehány sor kimerítette volna. Mind Euler, mind Gauss, Cauehy és a többiek, a kiket említettem, vagy említeni fogok, sok­szorta bővebben és tanulságosabban vannak jellemezve Kneller könyvében. Vajha annyi jót és lelki hasznot sze­reztem volna olvasóimnak, hogy Kneller művét, amelyre figyelmüket fölhívtam, megvennék és olvasnák! Cauehy utódja a párisi Sorbonne egyetem tanszé­kén Puiseux Viktor Sándor.1) Működése a nagy Hermite szerint korszakot alkot a mathematikai analysisben. Puiseux oly nagy, hogy mind a hárman, akik 1871-ben vele együtt jelölve voltak a francia akadémia tagságára, — önkényt visszaléptek és ami az egész évszázadban tán egyszer sem esett meg, vele megtörtént: az ötvenöt szavazatból ötvenötöt kapott. „Puiseux választása az ő érdemeinek szólott, az egyhangúság megillette jellemét.““) Az akadémiában emlékbeszédet Bertrand tartott fölötte, aki szintén akadémikus. Elismeri, hogy lelki tulajdonságainak alapjelt és erejét mély vallásossága képezte.3) A mathematikus Gilbert pedig így ír róla: Puiseux mély meggyőződésű keresztény volt és hűséges a kötelességekhez, amelyeket ifjúkorának hite az érett értelem által kifejtve eléje szabott. . . . Szünetének egy részét a felebaráti szeretet gyakorlásának szentelte. Barát­jával Olivaint Péterrel, aki később jezsuita lett, megala­pította a Szent-Vince-Egyesületet, amely most is műkö­dik. — Kimeríthetetlen jóság és tevékeny felebaráti sze­retet volt a lelke életének. Buzgó és hű tagja volt a Szent-Vince-Egyesületnek és csak akkor szűnt meg a 1) U. o. 58. 1. Olv. Püisző. 2) U. o. 59. 1. 3) U. o. 61. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents