Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1904

XXXV.

bak közűi. A legragyogóbb nevek szerepelnek e könyvben. Ampere, Arago, Bessel, Becquerel, Biot, Coulomb, Faraday, Fizeau, Foucault, Franklin, Fraunhofer, Fresnel, Galvani, Helmholtz, Joule, Maxwell, Robert Mayer, Ohm, Örsted, Regnault, Rumford, Secchi, Volta és más fizikusoknak, továbbá a physiologia és egyéb természettudományok legnagyobb művelőinek vallásos gondolkodásáról szóló értékes tanúságokat mellőzve, csak nehány matematikusról fogok még Kneller nyomán szólani.

„Minden idők egyik legnagyobb mathematikusa Gauss így ir barátjának, a magyar Bolyai Farkasnak : Élj boldogul. Az álom, melyet életnek nevezünk, legyen édes neked, legyen ízleltetője az igazi életnek valódi hazánkban, a hol a fölébredt szellemet már nem korlátolják rest testünk láncai. . . . Viseljük terhűnket mindvégig bátran és zúgolódás nélkül, de azt a magasztos célt soha ne tévesszük szemünk elől. Akkor leszünk boldogok, ha üt az óra letenni a terhet és látni a sűrű leplet lehullani.1)“

Egyik életirója Gauss-t így jellemzi „A halál után tovább tartó egyéni életnek törhetetlen eszméje, egy, örök, igazságos, minden fölött bölcs és hatalmas Istenben való hite alkotta alapját vallásos életének, amely fölülmulhatatlan tudományos kutatásaival teljes harmóniába olvadt.“2)

Cauchy-ról azt szokták mondani, hogy a XIX. század első mathematikusa; az ő művei képezik jelenleg a függvénytani vizsgálódások kiinduló pontját/) Egyik munkájában a következő hitvallást teszi: „Én keresztény vagyok, vagyis hiszek Jézus Krisztus istenségében úgy,

1) K. A. Kneller: Das Christentum und die Vertreter der neueren Naturwissenschaft. Freiburg in Breisgau. Herdersche Verlagshandlung. 1904. (Ára kötve 6 korona.) 46 1.

2) U. o. 49 1.

3) U. o. 53. I. Cauchy olv. Kosi.

3*