Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1903

Újítsuk fel pályájának egyes mozzanait, melyek bámu­latos összehangzásban állanak egész nagy életéhez. Sok-sok tanulságot meríthet abból a férfi, s még többet a törekvő ifjú, ki eszményképeket keres, hogy azok szerint irányítsa életét. Deák Ferenc, a haza bölcse, 1803. okt. 17. született Söjtörön Zala megyében régi tekintélyes családból. Neve­lésére atyjának korai halála után különös befolyást gyako­rolt Antal bátyja, a ki egyik kiváló alakja a rendi ellen­zéknek. Iskoláit a környék iskoláiban: Nagykanizsán, Pápán járta, a bölcsészeti és jogi folyamot Győrött végezte. Majd Pestre ment jogi gyakorlatra, a hol ügyvédi vizsgálatot tett. Ifjú kora nem volt a szenvedélyek uralmának alávetve, nem igyekezett kiválóságra a professzorai elleni lázongás­ban, az apró csínyekben, sem a társaival való dulakodás­ban. Nyugodt komolyság jellemezte már fiatal korában; s ha ingerelték, erős ökleivel szerzett magának tiszteletet. Tanárai szeretetét is könnyű szerrel kiérdemelte ma­gának a kitűnő érdemjeggyel együtt. E nyugodt komoly­ság volt az, amiben jelleme nagyon hasonlított Vörösmarty jelleméhez, a minthogy később tiszteletreméltó barátság is fejlődött ki közöttük. Iskolázása befejezése után megyei szolgálatba lépett, melyben szintén tudott tekintélyre szert tenni. Mint tiszti ügyész meg szolgabiró alaposan beletanult a megyei köz- igazgatás minden részletébe; bizonyára ennek köszönhette, hogy mikor testvérbátyja Deák Antal az 1832-iki ország­gyűlésre Pozsonyba távozott, ö lett az alispáni hivatalban helyettese. Deák Antal, aki maga is önzetlen és férfias lé­lek benyomását tette Széchenyire, 1833. elején betegeske­dése miatt letette a követi megbízást. Távozása miatt ag­gódó követtársait ezzel vigasztalta meg : „Küldök helyembe olyan fiatal embert, kinek kis ujjábán több tudománya és

Next

/
Thumbnails
Contents