Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1903

21

A két ország kölcsönös viszonyának fejtegetése mellett visszaköveteli a páriámentaris kormányt, felelős minisztériumot, a sajtó szabadságot, szóval az 1848-iki alaptörvényeket, mert szentesített törvényeket csak azon hatalom függeszthet fel, mely azokat alkotta. Alkotmányos országban csak az összes törvényhozás alkothat törvényeket, azokat tehát egyoldalú hatalommal felfüggeszteni ellenkezik az alkotmányosság fogalmával.

Hogy Deák Ferencnek felirata mennyire megegyezett a nemzet akaratával, eléggé mutatja az a körülmény, hogy a határozati párt, mely a nemzet kívánságait határozat alakjában óhajtotta kifejezésre juttatni, többsége ellenére is átengedte a javaslatot, a főrendiház meg egyhangúlag fogadta el.

Azonban noha Deák és a felirati párt minden irányban méltányos akart lenni, hogy a kiegyenlítés az uralkodóval és a megegyezés a nemzetiségekkel létrejöhessen, ezúttal sikert elérni nem lehetett A nemzet és uralkodója egészen különböző állásponton voltak, melynek áthidalása lehetetlennek mutatkozott. Az uralkodó Magyarország és az örökös tartományok viszonyát reáluniónak tekintette, az 1848-iki törvényeknek csak egy részét fogadta el, azokat t. i. a melyek a nemesség kiváltságos állásának megszüntetését, az általános birtok és bivatalképesség behozását, az űrbér, tized és egyéb jobbágyi tartozások eltörlését, a közteherviselés és általános katonakötelezettség kimondását, végre a választó jognak kiterjesztését foglalták magukban, ellenben a többieket azzal a magyarázattal, hogy a Pragmatica sanctióval nem férnek egybe és hogy e törvények a többi tartományok és az egész birodalom jogaival, sőt a magy. korona alá tartozó népségek tetemes részének nemzetiségi érdekeivel ellenkeznek, visszautasította és törvényeknek nem ismerte el. Ezért azt ki-