Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1903

9

kivánatokat félrevetett, sőt előrehaladás helyett valóságos visszalépést foglalt magában. (I. 220 1.) A későbbi királyi leirat pedig, mely a törvény magyar szövegét ismeri el irányadónak, nem keltett megelégedést, mivel a magyar nyelv későbbi kizárólagos használatának állt volna útjába.

A követi jelentésben meggyőződéssel hangoztatja, hogy sok teendő van hátra, hogy a törvénykezésnek s a köz- igazgatásnak minden ágában, nevelésben és a magyar katonaságnál, egyszóval a nyilvános közélet minden viszonyában a honi nyelvé legyen az elsőség. „Soha el ne felejtsük, hogy nemzeti önállásunk fönmaradása nyelvünk sorsával válhatatlan kapcsolatban áll“. (I. 223.)

Követi jelentésében a polgári jogok kiterjesztésének szükséges voltát hangoztatta s fájdalmas érzéssel panaszolta el azt a méltatlan helyet, a melyre a városok küldöttei leszorultak. „Századunkban nem szőkébbre szorítani, hanem inkább szélesíteni kell a képviselői rendszernek alapját, mert csak ott erős a polgári szabadság, hol minden polgár védi azt mint öntulajdonát.“ (I. 259.) stb.

Az 1832—36. tartott országgyűlésen Deák szelleme nagy mértékben érvényesült, hozzájárult mindazon kérdések tisztázásához, melyek az országgyűlésen felmerültek; még pedig, úgy, hogy felszólalásai jóval külömbözök voltak a táblabiró világ tagjainak felszólalásaitól. Erős meggyőződés, világos bizonyítékok, semmi hamis páthosz: ezek voltak jellemző vonásai az ö szónoki egyéniségének.

Az országgyűlés berekesztése után 3 évig majdnem mindig megyéjében tartózkodott. Ez idő alatt a kormány önkényes tettei erősen felkorbácsolták a nemzet indulatait. Jobbjaink közül azok, a kik a szólásszabadság jogával élve merészebben emelték fel szavukat a nemzet haladása érdekében, fogságban sínylődtek. A kormány még az ítélő