Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
* A 50 Később, midőn a püspökök is bejutottak az országgyűlésekre, tudásukat, befolyásukat á legüdvösebben tudták felhasználni a béke, a haladás, a rend érdekében. Csüggedetlen buzgalommal rendezték a barbárokat az új vallásban s újáalakították egész életmódjukat. A kereszténység mindenütt élére áll a művelődésnek s a kettőnek története szorosan összefügg. Ez pedig egészen nem tagadhatta meg rúmaiságát s különösen ezen időkben nem, s igvhatása alatt állván annak a szellemnek, tagadhatatlanul munkálkodott is érdekében. Megszerzi a lelki hatalmat s ennek segélyével megszerzi a világit is. Menhelyi jogokat nyer, megerősíti tekintélyét a végrendeletnél és házasságkötésnél; befoly tehát a politikai életre is. Jövedelmüket és tekintélyüket még inkább növelte a tízed fizetése különösen Nagy Károly alatt, ki atyailag gondoskodott az egyházról s ki a tized fizetés kötelezettsége alól, még a koronajavakat sem vette ki. A papi pálya kezdett keresett lenni és tekintélyes. A király és kormányok védelme alatt hatalmassá lett püspökök maguk fölött alig akartak mást elismerni; e törekvésük odairányult, hogy magukat a pápa felsősége alól kivonják, ez .aztán sok bajt okozott. Ez pedig annál veszélyesebb volt az egyház egységére nézve, minél gyengébbek voltak a pápák. Ezek pedig alig tehettek valamit, mig Nagy Gergely erélyes kézzel meg nem teremtette az egységet, Alatta a papság törekvéseinek középpontja igazán Róma lett s ez megvédte ama hatalmat, mely Európa szabadságát mentette meg a barbároktól. Felkarolta a tudományt és békét, szószólója lett a tiszta erkölcsöknek, fontosságot és tekintélyt szerzett a házasságnak s megoltalmazta a népek szabadságát az elnyomás és zsarnokság ellen. Növelte a pápa tekintélyét a törvények a „Canones Apostolomul“ gyűjteménye. Most már egy helyen voltak azok, miket az egyház önkormányzatára hozott. Hozzájárultak a zsinatok határozatai s az egyházi jog módosításai. A papság megerősödve az egység által, mit Nagy Gergely teremtett meg, igazán munkása lett a műveltségnek s nyelve a tudományban századokon át, az egyházban pedig napjainkban is a latin, a római. Története pedig a műveltség története, különösen e századokban. Senki sem vitathatja" el ezt az egyháztól, melynek szárnyai és ápolása alatt született meg az új műveltség a réginek a romjain. A keresztség a barbárok új országaiban igazán a művelődésre való felvételt és áttérést is jelentette. Sőt épen ezen áldásos
