Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902

47

jogokat a népnek is, ézzel békét tudott teremteni, de utódai alatt ä merovingek tekintélye végkép oda lett s a majordomusok — udvarmesterekre szállván, ezek Chlodvig nemzetségét a trónról leszorították. Pipin és Nagy Károly rendező szelleme aztán újból érvényt tudott szerezni a törvényeknek, melyekkel különösen az utóbbinak böl- csesége bőségesen ellátta alattvalóit.

Károly mint király megszerezte a legfőbb felségjogokat; ö hívta össze a gyűléseket, pénzt veretett, törvényt hozott, ítélt a fontosabb ügyekben, kinevezte a hercegeket, grófokat, beiktatta a püspököket. Háborúban és békében rendelkezett a haderővel, s tetszése szerint ajándékozott birtokokat. Az ő személye lett a jogok kútforrása, a hatalom központja. Minden az ő személyes tulajdonaitól függött : törvényes korlátok nem akadályozták. Udvarát hivatalnokok és császári pompa, fény övezték.

Általános gyűléseket a birodalom nagysága miatt nem hívhatván össze, csak tartományi gyűléseket tartott. A tartományok kerületekre voltak felosztva, melyekben a királyt a grófok és püspökök képviselték. Eltörülte az udvarnagyi méltóságot és grófságok által megszűntette a hercegségeket, melyek az egyesítés útjában állottak s a központosítás erős akadályai voltak. Most már a grófok kormányozták a kerületeket s azoknak polgári és katonai kormányzói voltak. Az őrgrófok csak annyiban különböztek, hogy a határvédelem szempontjából nagyobb erővel rendelkeztek. A grófok vezetői és végrehajtói voltak az igazságszolgáltatásnak s elnökei azon bírói testületnek, melyet a kerületbeli frankokból és rómaikból szerveztek. A gróf, ha érdemetlenek voltak a hivatalra, letehette őket, de maga is elvesztette méltóságát, ha megbízatásában hűségesen nem járt el. Örökölhető méltóság tehát ez sem volt.

ítéletük ellen felebbezhettek az udvari grófhoz s a királyhoz. A királyt ezen kerületekben két-két királyi követ képviselte több alsórendű biztossal, kik meghallgatták a panaszokat és orvosolták a sérelmeket. Négyszer útazták be évenkint kerületeiket s ott gyűléseket tartottak, melyekre a tekintélyesebb világiakat és egyháziakat is meghívták. (Missi dominici.)

A tartományi gyűléseken felülvizsgálták a kerületi hivatalnokok működését és a kerületi gyűlések határozatait. Kihirdették az új törvényeket, megvitatták a tartomány ügyeit, feleskették az új polgárokat.