Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902

39

rendelet jogerőre való emelkedéséhez szükséges volt. hogy egy pap vagy töbh tanú jelenlétében ki is hirdessék. Szóval is tehette valaki ha hirtelen betegség érte, vagy útközben lepte meg a halál, csak hogy azt akkor a kerület püspökének és elöljáróinak tudomására kellett hozni. Mindezen törvények azonban, melyek a királynak s különösen a papságnak korlátlan hatalmat biztosítanak, bár az alattvalókat szelíden és kegyesen érintik, súlyosak voltak.

Eurick volt az, a ki összeszedette a góthok törvényeit. Alarik király B r e v i a r i u m-á t pedig Chindasvinth érvénytelenné akarta tenni s színleg eltörölt belőle minden római vonatkozást, s egyenlő törvényeket adott alattvalóinak, de tényleg nem tudott szabadulni a római törvényeknek hatása alól. Az Alarik Breviáriuma a következő forrásokból merített: a Theodosianus-féle codexből, Valentinianus, Martianus, Maiorianus és Severus novelláiból. A Gregorianus-féle codex, Hermogenianus-codex és a Papiniani Responsorum Liber I. szintén forrásait képezték.

Chindasvinth törvénykönyvét íia Recesvinth fejezte be s müve magában foglalta az eddigi törvénykönyvek átalakított paragrafusait is. A 12 kötetben 54 cim alatt 595 § van. Ez már terjedelmes, kifejlett törvénykönyv, mely a társadalom minden szükségletére kiterjeszkedik. Látszik, hogy római műveltségű főpapok is dolgoztak rajta, mert bár nekik kedvez az leginkább, a többi barbár törvényeket úgy igazság- és szelídségben, mint célszerűségben is jóval felülmúlják. Ez a F u e r o-j u z g o, Chindasvinth törvénykönyve, mégsem szüntethette meg a pártvillongásokat s hibás intézkedései vonták maguk után azon félezredéves küzdelmet, melyet az arabok által megosztott góthok és rómaiak, most már spanyolok csak a Fuero-juzgora támaszkodva víttak meg. A Fuero-juzgo vezette őket s összekötötte bennük a vallást a hazaszeretettel s oly erősekké lettek, hogy megtört rajtuk az ellenség ereje. „Szerzőinek nevét nem tette sokat emlegetetté; de ezek a bölcs codificatorok adlak nemzetüknek irányt az éjben, s mikor a sötétség fölszakadt, el- rongyolva, megkopva állt ott a Fuero-juzgo, de úgy megnőtt az általa összetartott ország, hogy határain félszázadon át soha sem áldozott le a nap.“1)

1) Márki S. A középkor történ,