Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
som tudta s ha hiba is volt ez, nem volt az a maga Szem pontjából. A haladásnak s a vele járó követelményeknek azonban még az oly erős Leovigild sem állhatott útjában s az arianismusból amúgy is kezdett kiábrándulni az egész világ. Fia, Reccared jóvá teszi atyja politikai hibáit s magát ünnepélyesen megkoronáztatván számos jó cselekedettel bizonyította be igaz katholikus voltát. Testvérének vértanúi vére megerősítette benne azt a bitet, mit katholikus anyja oltott bele s 589-ben Toledoben a püspökök zsinatán ünnepélyes hitvallást tett s ezt követelte tőlük is. A hálás király bőven jutalmazta őket s oly kiváltságokkal ruházta fel a papságot, hogy később gyarapítván hatalmukat, az uralmat magukhoz ragadták. És a kereszt csakugyan áldást hozott Hispániára, mert míg az egész világ forrongott és háborgott, ez örvendetes virágzásnak indult. A királynak nem volt más vágya, mint alattvalóinak összeolvadása, megengedte összeházasodásukat s egyforma törvényeket adott mind a két elemnek. A római törvénykönyveket a góthok számára is elfogadta ; megtartotta a hivatalok római elnevezését „és annyi idegen szót hozott forgalomba, hogy ezzel is nagyban elősegítette azt a nyelvi átalakulást, melyen nemsokára egy, a régi elemekből újak hozzájárulásával alakúit uj nemzet szólalt meg Hispániában. Ebben áll az ő világtörténelmi jelentősége.“1) Reccared- del azonban a nyugati góth dicsőség is elenyészett. Utódai alatt a vallásosságnak túl hajtása s a politikába való bevitele megakadályozta az állam egységes fejlődését. A papság pedig nem egyszer politikai befolyását annak vetette mérlegébe, ki hajlandó volt neki kedvezni. Még kiemelkedik ugyan Kindaswinth tüneményes alakja, a ki törvényeket ad alattvalóinak „de a katholikus egyház felölelte a kor egész szellemi életét s ellenállhatatlan erővel szorította magához a győztes nyugati góthokat is.“ ♦ Most már a zsinatok valóságos országgyűlések lettek s a papok túlsúlyban lévén, a maguk szellemében szabtak irányt politikai dolgokban is. A katonaság mellőzése, a nemesség és klérus túl- hatalma végül is felforgatta az országot s előkészítette a bukásra, mely 711-ben csakugyan be is következett. Az utolsó királynak Roderiknak homlokára a monda, a költészet virágaiból font mar- tirkoszorút, de keveset tudunk róla. bár a romantikus világ 1) Márki S. A középkor történ. 3*
