Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902

21

lenségig. Pompaszeretetének és áj tatosságának örök emlékjele a szent Zsófia egyháza Konstantinápolyban : Procopius szerint pedig nem volt birodalmában város, hol nagyszerű épületet ne emelt volna, sem tartomány, hol város, erősség vagy várlak romokban hevert volna. S a szent Zsófia egyháza előtti téren levő hatalmas lovas bronz szobra, melyen Justinianus, mint Achilles balkezében a földtekét tartja, hiába mutat jobbjával kelet felé, mintegy a perzsákat fenyegetve, mert végül is onnan jött a végveszély és Konstantinápoly majdnem ezer év után a törökök csapása alatt bukott el. És mi lett a szoborból ? A ló lába alá tették a birodalom utolsó képviselőjének fejét, aztán ágyút öntöttek belőle, hogy azzal is harcoljanak Európa ellen, melynek megmentése oly sok vért kívánt.

Minden társadalom az erkölcsi, politikai és a gazdasági tényezők összhangzásán nyugszik ; mihelyt e tényezők valamelyike változik, szükség, hogy a jog is átalakuljon. A változások igen érezhetők lettek s a szellem szárnyalását a meggondolás és vizsgálódás követte. így indult meg a mozgalom arra. hogy a törvénytudományt megszilárdítsák, és rájöjjenek a gyakorlat egyszerű eredményére. Az ősi hagyomány nem lévén többé kielégítő, a császárok rá voltak utalva minden lehetőt megtenni e téren s szaporították a rendeleteket, melyek törvényes erőt nyertek. Az elméleti jog forrásai tehát az V-ik században a XII. tábla, a néphatározatok, tisztviselői rendeletek s íratlan szokások lettek; míg a gyakorlatban a klasszikus jogtudósok iratai s a császári rendeletek maradtak. így az ó-római szellem épen a jog terén mutatkozott a legjobban s .,ösi talajban olyan összefüggő jogrendszer alakult, hogy a jogászok jogi nyilatkozatai, döntvényei s a császárok alkotmányai magukban foglalták az egész polgári életet."

Constantinus s különösen Theodosius már a római intézmények első hiteles gyűjteményét hozták létre. Három évig dolgoztak rajta koruk legtudósabb férfiai: Antiochus, volt quaestor, praetor és consul, Maximinus és Martvrius,Sperantius, Apollodorus.Theodorus. Epigenius és Procopius s fárasztó munkájuk eredményét 16 kötetben adták ki. melyek közül ö a polgári és a többi a vallási és polgári jogokat tárgyalják. De e munka sem felelhetett meg a várakozásnak s a barbárok beütései s az ebből támadt zavarok el ha markodásra vezették a tudósokat. A hagyományaikhoz makacsul ragaszkodó rómaiaknál nem lehetett a régi jogot teljesen mellőzni, inig a változott